KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/szeptember
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Gervai András: Walther Matthau (1920–2000)

• Mihancsik Zsófia: Visszaköpött imák Holocaust-filmek
• Bikácsy Gergely: Senki nem tud semmit Életvonat
• Sándor Tibor: A látható és a láthatatlan Emberekkel történt; Porrajmos
MAGYAR MŰHELY
• Székely Gabriella: A Széchenyi terve Beszélgetés Bereményi Gézával
• Bársony Éva: Látva látni Beszélgetés Timár Péterrel

• Trosin Alekszandr: Ravaszul improvizál Csillagosok, cenzorok
• Jancsó Miklós: Anekdota
• Bíró Yvette: Guberálni jó! A tallózók és a tallózó
• Ardai Zoltán: Emberünk a főcsőben Film noir : Raymond Chandler
• N. N.: Raymond Chandler (1888–1959)
• Kömlődi Ferenc: Álmodsz, aztán meghalsz William Irish
• N. N.: Cornell Woolrich/William Irish (1903–1968)
MÉDIA
• Zachar Balázs: Más-képp Beszélgetés Hartai Lászlóval
• Gelencsér Gábor: Filmolvasó Médiatankönyvek
FESZTIVÁL
• Nánay Bence: A legeurópaibb San Francisco
KRITIKA
• Bakács Tibor Settenkedő: A csajom, a pasim Nincsen nekem vágyam semmi
• Takács Ferenc: Fegyvert s vitézt fehéren-feketén A hazafi
LÁTTUK MÉG
• Bikácsy Gergely: A lápvidék gyermekei
• Varró Attila: Lóvátett lovagok
• Gervai András: Viharzóna
• Kovács Marcell: Koponyák
• Hideg János: Csibefutam
• Bori Erzsébet: A kölyök
• Kézai Krisztina: Kevin és Perry a csúcsra tör
• Kubik Elvíra: Gagyi mami
• Tamás Amaryllis: Bombabiztos
• Köves Gábor: Szentek és álszentek
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Phi-Phi

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Szerelem első látásra

Veress József

A pelyhedző állú fiatalemberekkel gyakran megesik, hogy halálosan beleszeretnek valamilyen csinos fruskába. Ilyenkor álmodozni kezdenek és fittyet hánynak a realitásokra. A bódító érzés bűvkörében teljesen átalakul a világ: az élet értelmét – erről a kamasz szentül meg van győződve – kizárólag Ő jelenti. Ő, aki rendszerint mások szemébe szeret nézni…

Murat, a kedves grúz film hőse, efféle szituációba keveredik. Ánya idősebb nála, ám ez a fiút csöppet sem zavarja. Hűséges testőrként követi a lányt; még Ánya házasságának híre sem józanítja ki. A gyógyíthatatlan rajongó az icipici remény szalmaszálába is belekapaszkodik.

Bármennyire furcsa (vagy hihetetlen), de a Szerelem első látásra nem annyira a fiatalok kapcsolatának fejlődéséről szól, mint inkább a grúzok népi karakteréről: talpraesettségükről és vehemenciájukról, érzelmességükről és bölcsességükről. A neorealista képek füzére meglehetősen lazán komponált, egyes poénok túljátszottak, a harmadik harmad kissé fáradt (a rendező nem győzte végig szusszal, mert a befejező részben – váratlanul – moralizálni kezd, ahelyett, hogy továbbra is könnyed derűvel mesélne). Rezo Eszadze komédiája mindamellett üde színfolt a mozimulatságok mostanság sajnálatosan gyérülő sorában. Fontos dolgokat lehet belőle megtudni. Például azt, hogy nehéz levágni egy bárányt. Vagy, hogy az álom segít a bűnök elleni küzdelemben, mivel megvilágosítja az elmét. Továbbá: mindenkinek joga van azt csinálni a bajszával, amit akar.

Néhány remek karakter, emlékezetes epizód, jellegzetes hangulat: ezek a Szerelem első látásra legfőbb erényei. Nem nagy film, de hamisítatlanul grúz film. Ennyi elég minősítésnek is.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/03 39. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7942