KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/szeptember
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Gervai András: Walther Matthau (1920–2000)

• Mihancsik Zsófia: Visszaköpött imák Holocaust-filmek
• Bikácsy Gergely: Senki nem tud semmit Életvonat
• Sándor Tibor: A látható és a láthatatlan Emberekkel történt; Porrajmos
MAGYAR MŰHELY
• Székely Gabriella: A Széchenyi terve Beszélgetés Bereményi Gézával
• Bársony Éva: Látva látni Beszélgetés Timár Péterrel

• Trosin Alekszandr: Ravaszul improvizál Csillagosok, cenzorok
• Jancsó Miklós: Anekdota
• Bíró Yvette: Guberálni jó! A tallózók és a tallózó
• Ardai Zoltán: Emberünk a főcsőben Film noir : Raymond Chandler
• N. N.: Raymond Chandler (1888–1959)
• Kömlődi Ferenc: Álmodsz, aztán meghalsz William Irish
• N. N.: Cornell Woolrich/William Irish (1903–1968)
MÉDIA
• Zachar Balázs: Más-képp Beszélgetés Hartai Lászlóval
• Gelencsér Gábor: Filmolvasó Médiatankönyvek
FESZTIVÁL
• Nánay Bence: A legeurópaibb San Francisco
KRITIKA
• Bakács Tibor Settenkedő: A csajom, a pasim Nincsen nekem vágyam semmi
• Takács Ferenc: Fegyvert s vitézt fehéren-feketén A hazafi
LÁTTUK MÉG
• Bikácsy Gergely: A lápvidék gyermekei
• Varró Attila: Lóvátett lovagok
• Gervai András: Viharzóna
• Kovács Marcell: Koponyák
• Hideg János: Csibefutam
• Bori Erzsébet: A kölyök
• Kézai Krisztina: Kevin és Perry a csúcsra tör
• Kubik Elvíra: Gagyi mami
• Tamás Amaryllis: Bombabiztos
• Köves Gábor: Szentek és álszentek
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Phi-Phi

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Akció a fegyvertárnál

Koltai Ágnes

A megszállt Lengyelországban kibontakozott ellenállási mozgalom az újkori lengyel történelem egyik legizgalmasabb és legvitatottabb eseménye. A hitleri fasizmus legyőzésére szerveződött mozgalom megosztott volt (mivel mind a londoni emigráns kormány, mind a baloldal irányította csoportok a háború utáni politikai-hatalmi vezetés megszerzését tartották szem előtt), s bár széles társadalmi bázissal rendelkezett, nem tudta megtörni a német uralmat.

Néhány hónappal ezelőtt az Európa Kiadó megjelentette R. Bratny: Kolumbuszok című regényét. A könyv egyike azon kevés műnek, amely a lengyel ellenállási mozgalmat árnyaltan, történelmi szerepe és történelmi méretű tévedései fényében mutatja be. Akik olvasták a könyvet, Łomnicki filmjében kissé átalakítva Zygmunt, a Honi Hadseregben harcoló ellenálló kiszabadításának történetét ismerhetik fel. A film (noha forgatókönyvét az a J.S. Stawiński írta, aki Wajda Csatornájáét is), az ellenállásban csak izgalmas kalandot lát. A Szürke Seregek (a Honi Hadsereg irányítása alatt harcoló Cserkészszövetség, az ő jelük a vasmacska) fiatal, rokonszenves harcosai hősies akcióval kiszabadítják egyik, a Gestapo kezébe került társukat. A film nagy része ennek az akciónak a megszervezését mutatja be. Teljes homályban marad az ellenállás társadalmi gyökere, célja, szerepe. A mozgalom hibáit az értelmetlenség határát súroló tettek, a figyelmetlenség, a be nem tartott konspirációs szabályok okozta lebukások jelzik. Valójában ennél súlyosabb és mélyebben rejlő okok vezettek az ellenállás felmorzsolódásához. Kár, hogy Łomnicki ezzel az igazán fontos kérdéssel nem mert szembenézni.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/03 39-40. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7943