KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/szeptember
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Gervai András: Walther Matthau (1920–2000)

• Mihancsik Zsófia: Visszaköpött imák Holocaust-filmek
• Bikácsy Gergely: Senki nem tud semmit Életvonat
• Sándor Tibor: A látható és a láthatatlan Emberekkel történt; Porrajmos
MAGYAR MŰHELY
• Székely Gabriella: A Széchenyi terve Beszélgetés Bereményi Gézával
• Bársony Éva: Látva látni Beszélgetés Timár Péterrel

• Trosin Alekszandr: Ravaszul improvizál Csillagosok, cenzorok
• Jancsó Miklós: Anekdota
• Bíró Yvette: Guberálni jó! A tallózók és a tallózó
• Ardai Zoltán: Emberünk a főcsőben Film noir : Raymond Chandler
• N. N.: Raymond Chandler (1888–1959)
• Kömlődi Ferenc: Álmodsz, aztán meghalsz William Irish
• N. N.: Cornell Woolrich/William Irish (1903–1968)
MÉDIA
• Zachar Balázs: Más-képp Beszélgetés Hartai Lászlóval
• Gelencsér Gábor: Filmolvasó Médiatankönyvek
FESZTIVÁL
• Nánay Bence: A legeurópaibb San Francisco
KRITIKA
• Bakács Tibor Settenkedő: A csajom, a pasim Nincsen nekem vágyam semmi
• Takács Ferenc: Fegyvert s vitézt fehéren-feketén A hazafi
LÁTTUK MÉG
• Bikácsy Gergely: A lápvidék gyermekei
• Varró Attila: Lóvátett lovagok
• Gervai András: Viharzóna
• Kovács Marcell: Koponyák
• Hideg János: Csibefutam
• Bori Erzsébet: A kölyök
• Kézai Krisztina: Kevin és Perry a csúcsra tör
• Kubik Elvíra: Gagyi mami
• Tamás Amaryllis: Bombabiztos
• Köves Gábor: Szentek és álszentek
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Phi-Phi

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Tévémozi

A magyar ugaron

Zalán Vince

Kovács András filmjeiben elszánt következetességgel kutatja-keresi az egyén – társadalmi érvényű – cselekvési lehetőségeit. Ez a kutatás-keresés képezi az alapszövetét a háromnegyed évtizeddel ezelőtt készült művének, A magyar ugaronnak is, amelynek története az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság bukása utáni első hetekben játszódik. Hőse Zilahy Kálmán tanár, aki megpróbálja menteni a menthetőt, kiszolgáltatott helyzetben is igyekszik értelmesen, hasznosan cselekedni. A rendező nem törekedett a korszak rigorózus pontossággal történő megjelenítésére, hősének dilemmája izgatta mindenekelőtt: „mi a teendő” a forradalmat követő ellenforradalmi időszakban? Kicsit általánosabban: mik a cselekvés terei olyan szituációban, amelynek kialakításában nem vettünk részt? A nyílt szembeszegülés avagy a kompromisszumokkal járó „aprómunka” a helyes magatartás? Zilahy tanár úr kérdéseire ma sincsenek teljesen kialakult, „örök” válaszaink. Talán ezért is olyan emlékezetes Latinovits Zoltán által megformált alakja.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/03 57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8225