KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/október
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
MAGYAR MŰHELY
• Bérczes László: Hetet-havat Beszélgetés Jancsó Miklóssal és Grunwalsky Ferenccel
• Bori Erzsébet: Leveskultusz Glamour
• Szőnyei Tamás: A filmeknek megvan az idejük Beszélgetés Gödrös Frigyessel

• Kriston László: Hadüzenet nélküli háború Eurofilm
• Galambos Attila: A kényszer zubbonya Dogma-variációk: Idióták; Mifune utolsó dala
• N. N.: Dogma-filmek
• Trosin Alekszandr: Újra szól a kalasnyikov Orosz maffiafilmek
• Kovács István: Az adósságtól a gyilkosságig Lengyel bűnfilmek
• Turcsányi Sándor: Szorul a hurok Magyar bűn, magyar rend
• Forgách András: Ügyelj a lépésedre A gyilkos csókja
• Zoltán Gábor: Maszkcsók Tágra zárt szemek
• Janisch Attila: Elhagyott pokol Hűtlen remekmű
• Varró Attila: Pinokkió Bádogvárosban AI
• Karátson Gábor: Rommező, fekete lukakkal Apu-trilógia
• N. N.: Satyajit Ray játékfilmjei
KRITIKA
• Báron György: Észak, északnyugat Balra a nap nyugszik
• Varga Balázs: Traktorral portugál partokra Portugál
• Hirsch Tibor: Az ördöglakat A Millió Dolláros Hotel
LÁTTUK MÉG
• Hegyi Gyula: Napsugár sétány
• Kézai Krisztina: Bajnokok reggelije
• Hungler Tímea: Én és én meg az Irén
• Tamás Amaryllis: Pénzt és életet!
• Harmat György: U-571
• Köves Gábor: Hibátlanok
• Varró Attila: Öld meg Rómeót!
• Pápai Zsolt: Krokodilok bölcsessége
• Tosoki Gyula: Az asztronauta
• Kömlődi Ferenc: Árnyék nélkül
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Az ember

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

6,9 a Richter-skálán

Barkóczi Janka

6.9 pe scara Richter – román-bolgár, 2016. Rendezte és írta: Nae Caranfil. Kép: Vivi Dragan Vasile. Szereplők:  Laurenţiu Bãnescu (Tony), Maria Obretin (Kitty), Teodor Corban (Apa). Gyártó: Cinema-Film H.I.P. Forgalmazó: Vertigo Média. Feliratos. 116 perc.

 

Tony, a közepesen tehetséges, mellőzött színész minden erejével a nagy kiugrásra készül. Címszerepet kapott az Orfeusz és Euridiké történetéből készült bárgyú musicalben, ahol a színházigazgató szeretőjéből lett hisztis primadonna mellett végre megmutathatja, hogy mire képes. A próbák jól indulnak, de a férfi egyre nehezebben tud a karrierjére koncentrálni, mert közben fenekestül felfordul a magánélete. Feleségével egy kisebb földrengést követően új otthonba költöznek, amit a depresszióval és önértékelési zavarral küzdő asszony rendez be. Míg Kitty a feng shui előírásainak megfelelően dekorálja a lakásban a „hírnév-sarkát”, a férj felfedezi, hogy nem kötöttek túl jó üzletet, mert az épület szerkezete egy következő földrengést már nem bírna ki. Az ingatlan mellett házasságuk alapjai is rogyadoznak, a helyzetet pedig súlyosbítja, hogy váratlanul Tony rég nem látott apja is feltűnik, aki náluk kíván tölteni néhány éjszakát.

Nae Caranfil (Közelebb a holdhoz, A többi néma csend) filmje rutinból hozza a román újhullám minden stiláris erényét, emellett azonban nem mutat sok eredetiséget. Kiváló színészek (Laurenţiu Bănescu, Maria Obretin, Teodor Corban) replikáznak egymásnak a sokaknak ismerős kispolgári helyzetekben, elrajzolt karakterek, finom irónia és remek dialógok szórakoztatják a nézőt. A nőcsábász papa, a szerencsétlenkedő fiú és a neurotikus feleség jeleneteit egy lehetséges természeti katasztrófa szürreális képei lazítják, azonban a kettős szerkezet a film háromnegyedénél kifullad, többé nem köti le a figyelmünket. Kevesebb fordulat, kevesebb mellékszereplő, kevesebb álomkép ebben az esetben több lett volna, mert így bármilyen jókat kacagunk is közben, a végére valahogy nem áll össze semmi.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/06 57-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13251