KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/október
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
MAGYAR MŰHELY
• Bérczes László: Hetet-havat Beszélgetés Jancsó Miklóssal és Grunwalsky Ferenccel
• Bori Erzsébet: Leveskultusz Glamour
• Szőnyei Tamás: A filmeknek megvan az idejük Beszélgetés Gödrös Frigyessel

• Kriston László: Hadüzenet nélküli háború Eurofilm
• Galambos Attila: A kényszer zubbonya Dogma-variációk: Idióták; Mifune utolsó dala
• N. N.: Dogma-filmek
• Trosin Alekszandr: Újra szól a kalasnyikov Orosz maffiafilmek
• Kovács István: Az adósságtól a gyilkosságig Lengyel bűnfilmek
• Turcsányi Sándor: Szorul a hurok Magyar bűn, magyar rend
• Forgách András: Ügyelj a lépésedre A gyilkos csókja
• Zoltán Gábor: Maszkcsók Tágra zárt szemek
• Janisch Attila: Elhagyott pokol Hűtlen remekmű
• Varró Attila: Pinokkió Bádogvárosban AI
• Karátson Gábor: Rommező, fekete lukakkal Apu-trilógia
• N. N.: Satyajit Ray játékfilmjei
KRITIKA
• Báron György: Észak, északnyugat Balra a nap nyugszik
• Varga Balázs: Traktorral portugál partokra Portugál
• Hirsch Tibor: Az ördöglakat A Millió Dolláros Hotel
LÁTTUK MÉG
• Hegyi Gyula: Napsugár sétány
• Kézai Krisztina: Bajnokok reggelije
• Hungler Tímea: Én és én meg az Irén
• Tamás Amaryllis: Pénzt és életet!
• Harmat György: U-571
• Köves Gábor: Hibátlanok
• Varró Attila: Öld meg Rómeót!
• Pápai Zsolt: Krokodilok bölcsessége
• Tosoki Gyula: Az asztronauta
• Kömlődi Ferenc: Árnyék nélkül
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Az ember

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Az ígéret megszállottja

Ardai Zoltán

 

Mesterségbelileg hibátlanul sikerült az átplántálás, az egyik nyomasztó Dürrenmatt-kisregény cselekményének amerikai környezetbe való áthelyezése, művészi értelmet annál kevésbé nyert ez az eljárás. Mentesítette csupán a szereplőket a lélek svájci nyirkaitól, semmiért. Az irodalmi alap tiszteletére Sean Penn eltért ugyan a Játsz/ma (itt ő csak színészként szerepelt) mintaszerûen hollywoodi, feszítetten normakitöltõ filmnyelvétől, de nem épp izgalmas irányba nyitott: az eurouniós középfajú drámák íztelensége felé. A havas hegyvidéken sorozatgyilkosra leső, Jack Nicholson alakította nyugdíjas zsaru jobb holmikban és jobb gépjárműveken közlekedik, mint magyar kollégája a Fehér György-féle Szürkületben (amely szintén Az ígéret nyomán készült, de nem az euroszokvány képi dialektusát használja), ezek mégis dúsgazdagok hozzá képest, a létezés sűrű nektárját isszák. Penn nyomozója körül jelentéstelen a táj, nem itatja át őt semmivel. Kulturáltan bemutatott szomorú sorsa csak tolakodó illusztrációja annak, hogy derék ember szavatartó szorgalma, társuljon bár ügyességgel és bátorsággal a jó ügy oldalán, akár a vigasztalan nyomorúság állapotáig is vezethet, ha jön a pech.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2002/04 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2527