KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/október
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
MAGYAR MŰHELY
• Bérczes László: Hetet-havat Beszélgetés Jancsó Miklóssal és Grunwalsky Ferenccel
• Bori Erzsébet: Leveskultusz Glamour
• Szőnyei Tamás: A filmeknek megvan az idejük Beszélgetés Gödrös Frigyessel

• Kriston László: Hadüzenet nélküli háború Eurofilm
• Galambos Attila: A kényszer zubbonya Dogma-variációk: Idióták; Mifune utolsó dala
• N. N.: Dogma-filmek
• Trosin Alekszandr: Újra szól a kalasnyikov Orosz maffiafilmek
• Kovács István: Az adósságtól a gyilkosságig Lengyel bűnfilmek
• Turcsányi Sándor: Szorul a hurok Magyar bűn, magyar rend
• Forgách András: Ügyelj a lépésedre A gyilkos csókja
• Zoltán Gábor: Maszkcsók Tágra zárt szemek
• Janisch Attila: Elhagyott pokol Hűtlen remekmű
• Varró Attila: Pinokkió Bádogvárosban AI
• Karátson Gábor: Rommező, fekete lukakkal Apu-trilógia
• N. N.: Satyajit Ray játékfilmjei
KRITIKA
• Báron György: Észak, északnyugat Balra a nap nyugszik
• Varga Balázs: Traktorral portugál partokra Portugál
• Hirsch Tibor: Az ördöglakat A Millió Dolláros Hotel
LÁTTUK MÉG
• Hegyi Gyula: Napsugár sétány
• Kézai Krisztina: Bajnokok reggelije
• Hungler Tímea: Én és én meg az Irén
• Tamás Amaryllis: Pénzt és életet!
• Harmat György: U-571
• Köves Gábor: Hibátlanok
• Varró Attila: Öld meg Rómeót!
• Pápai Zsolt: Krokodilok bölcsessége
• Tosoki Gyula: Az asztronauta
• Kömlődi Ferenc: Árnyék nélkül
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Az ember

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Rita asszony menyasszony

Kapecz Zsuzsa

 

Vajon miért foglalkoznak olyan gyakran a férfi filmrendezők azzal a problémával, hogy egy nőnek nem sikerül férjhez mennie? Nyilván azért, mert a téma hálás, egyaránt lehet nevettetni és könnyeztetni a nézőket. Szergej Bodrov forgatókönyvíró és Pjotr Todorovszkij rendező azt az örökzöld változatot választotta, amikor egy szép, életvidám asszony kap újabb esélyt a boldogságra, de a vőlegény az utolsó pillanatban eltűnik. Ez az alaphelyzet jó ürügy arra is, hogy az alkotók folyamatosan szidhassák férfitársaikat, és megpróbálják bemutatni a férjek és agglegények különböző típusait. A nevettetés és a könnyeztetés közül azonban nem tudtak választani, sem egyensúlyt teremteni köztük, a film egy vígjátéki, könnyed indításból átsodródik a közhelyes melodrámába, majd poénértékű befejezésbe. A műfaji tisztázatlanság és a zavaros cselekmény lehet az oka, hogy egyetlen helyzet sem kidolgozott, és egyetlen figura sem igazán megformált. Többnyire mesélnek ebben a filmben, unalmasan, a lecövekelt kamera előtt. A főszerepet hiába írták egyenesen Ljudmilla Gurcsenkónak. A színésznőnek, aki a Szibériádában, az Öt estében megkapó pillanatokat teremtett, itt nincs kit és nincs mit eljátszania, bár erőfeszítéseit Arany Sas díjjal jutalmazták a manilai filmfesztiválon.

A néző gondolkodhat, hogy egyáltalán miről szól a kusza, esetleges történet, amely képi élményt nem ad. Rita asszony barátnője elmondja: „Egy valamire való férfi manapság vagy infarktust kap, vagy alkoholista, vagy meglép”. A tanulságot ki-ki vonja le, tetszés szerint.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1983/11 52-53. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6598