KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/október
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
MAGYAR MŰHELY
• Bérczes László: Hetet-havat Beszélgetés Jancsó Miklóssal és Grunwalsky Ferenccel
• Bori Erzsébet: Leveskultusz Glamour
• Szőnyei Tamás: A filmeknek megvan az idejük Beszélgetés Gödrös Frigyessel

• Kriston László: Hadüzenet nélküli háború Eurofilm
• Galambos Attila: A kényszer zubbonya Dogma-variációk: Idióták; Mifune utolsó dala
• N. N.: Dogma-filmek
• Trosin Alekszandr: Újra szól a kalasnyikov Orosz maffiafilmek
• Kovács István: Az adósságtól a gyilkosságig Lengyel bűnfilmek
• Turcsányi Sándor: Szorul a hurok Magyar bűn, magyar rend
• Forgách András: Ügyelj a lépésedre A gyilkos csókja
• Zoltán Gábor: Maszkcsók Tágra zárt szemek
• Janisch Attila: Elhagyott pokol Hűtlen remekmű
• Varró Attila: Pinokkió Bádogvárosban AI
• Karátson Gábor: Rommező, fekete lukakkal Apu-trilógia
• N. N.: Satyajit Ray játékfilmjei
KRITIKA
• Báron György: Észak, északnyugat Balra a nap nyugszik
• Varga Balázs: Traktorral portugál partokra Portugál
• Hirsch Tibor: Az ördöglakat A Millió Dolláros Hotel
LÁTTUK MÉG
• Hegyi Gyula: Napsugár sétány
• Kézai Krisztina: Bajnokok reggelije
• Hungler Tímea: Én és én meg az Irén
• Tamás Amaryllis: Pénzt és életet!
• Harmat György: U-571
• Köves Gábor: Hibátlanok
• Varró Attila: Öld meg Rómeót!
• Pápai Zsolt: Krokodilok bölcsessége
• Tosoki Gyula: Az asztronauta
• Kömlődi Ferenc: Árnyék nélkül
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Az ember

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Bolond évek

Koltai Ágnes

 

Ha nem látom a filmet, nem jövök rá, hogy a bolond évek a kamaszkort jelentik. Azt hiszem, számos más jelző alkalmasabb lenne az ifjúkor aposztrofálására, mint az elkoptatott, jópofáskodó bolond, ráadásul a film azt próbálja ábrázolni, hogy a tinédzserek élete is bővelkedik konfliktusokban. Ébredező szexualitásukkal, a társadalom, a szülők erkölcsi kényszerével viaskodó gimnazisták kóstolgatják a szerelmet Zoran Čalić filmjében. Az életkoruknál fogva amúgy is bizonytalan kamaszok senkire, legkevésbé a tapasztaltnak tetsző felnőttekre nem támaszkodhatnak. Pedig nagy szükségük volna okos, tapintatos segítségre, mert saját vágyaikat sem ismerik igazán, hát még egy nem kívánt terhesség következményeit. Az iskolában a virág megporzásáról tanulnak és végighallgathatnak egy unalmas, latin elnevezésekkel megtűzdelt felvilágosító órát, de a legjobb esetben is pofonokkal fenyegetik őket, ha saját szexuális problémáikban kérnek eligazítást. Ezek után érthető, ha terhesség és tiltott magzatelhajtás Bobe és Marija szerelmének következménye.

Sajnálom, hogy a film végül is sikertelen: a történet lassan csordogál, a figurák (főként a felnőttek) kidolgozatlanok, hiteltelen a happy endbe hajló befejezés. Megértő elnézésem a rendező rokonszenves álláspontjának szól: nem bírál, nem mutogat ujjal a „felelőtlen fiatalokra”, nem akar bölcs tanácsokat osztogatni, csak azt mondja, hogy azok a konfliktusok is léteznek, amelyekről nem akarunk tudomást venni. Jó műhöz ez természetesen kevés.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1981/07 46. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7407