KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/november
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Ádám Péter: Claude Sautet (1924–2000)

• Forgách András: Az utolsó jakuza A Kitano-kollekció
• N. N.: Kitano Takeshi
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Elsüllyedt mozi Velence
• N. N.: Az 57. velencei filmfesztivál díjai
MAGYAR MŰHELY
• Bakács Tibor Settenkedő: Elveszett ifjúság Petőfi '73–2000
• Gazdag Gyula: Helyszíni szemle
• Muhi Klára: Gorbacsovon innen, gvantanamérán túl A kis utazás

• Bikácsy Gergely: Vén újrealizmus? A filmtörténet börtönében
• Kömlődi Ferenc: Túl a biológián Evolúciós filmmesék
• Varró Attila: Kívülállók X-Men; Dogma
• Bóna László: Kalandterápia Túlélőtévé
• Turcsányi Sándor: Tücskök, hangyák, méhecskék kalandorok kíméljenek!
• Nánay Bence: Tanmese George Lucas, a világjobbító
• Tanner Gábor: Torreádorsirató Ladislao Vajda
• Bán Zoltán András: Egy centiméter A harmincas évek filmzenéi
KÖNYV
• Kelecsényi László: A nagy szürke Balogh Gyöngyi–Király Jenő: „Csak egy nap a világ...”
FESZTIVÁL
• Varró Attila: Családi körképek Karlovy Vary
KRITIKA
• Varga Balázs: Magányos lovag Aranymadár
• Báron György: Vissza az ólomidőbe A lövés utáni csend
• Bori Erzsébet: Vízicsoda Tuvalu
LÁTTUK MÉG
• Pályi András: Hétfő
• Békés Pál: Szerelmem szelleme
• Glauziusz Tamás: Végső állomás
• Bori Erzsébet: Angyal a lépcsőn
• Köves Gábor: Shaft
• Pápai Zsolt: Csapás a múltból
• Kovács Marcell: Horrorra akadva
• Hungler Tímea: Cool túra
• Korcsog Balázs: Sakáltanya
• Mátyás Péter: Robbanáspont
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Selejtező

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Célkeresztben

Géczi Zoltán

In the Line of Fire – amerikai, 1993. Rendezte: Wolfgang Petersen. Szereplők: Clint Eastwood, John Malkovich, Rene Russo. Forgalmazó: GHE. 123 perc.

 

A Célkeresztben egy nagy filmesek válságos időszakában született politikai thriller. Az 1990-es évek derekán Clint Eastwood az elöregedett sztárok panteonjába soroltatott, az amerikai filmtörténelem élő ikonjává csak az évtized végén magasztosult; a Nincs bocsánat sikere rehabilitálta őt, de 63 évesen erősen korlátozott szakmai kilátásokkal kényszerült szembesülni. Wolfgang Petersen (A tengeralattjáró) pár évvel korábban költözött át az Újvilágba, a Célkeresztben az első nagyköltségvetésű amerikai stúdiófilmje; érthetően buzgott benne a vágy a bizonyításra, hiszen Európából érkezett zseniként illett leszállítania az elvárt kereskedelmi sikert.

Jeff Maguire forgatókönyve tökéletes alapanyagként szolgált mindehhez: a nyolcvanas évek feszes stíljében megírt történet karaktereiben, konfliktusában, látásmódjában ízig-vérig amerikai sztori, hiteles és realisztikus, a történelmi valóságtól éppen csak karnyújtásnyi távolságra pozícionálva. Főszereplője, az Eastwood által alakított titkosszolgálati tiszt harminc éve hurcolja magával a Kennedy-gyilkosság neurózisát, amely kettétörte karrierjét és magánéletét, miként antagonistája, a John Malkovich által megformált, szociopata ex-CIA ügynök is önnön feldolgozhatatlan múltjával küszködik. A saját kérésére reaktivált testőr és a politikai gyilkosság elkövetésére készülő operatív ügynök hasonszőrű karakterek, megroppant idealisták, közös monomániájuk tárgya az amerikai elnök, mint szimbólum, kit egyikőjük megvédeni, a másik pedig elpusztítani igyekszik.

Ilyen színészek mellett a többiek csupán inaskodnak, a film velejét Eastwood és Malkovich egymásnak feszülése adja ki, ez a vészterhes párharc, amelyben a meghátrálásra alkatilag képtelen, a végsőkig bárminemű gondolkodás és mérlegelés nélkül elmenő veteránok mérkőznek meg életre-halálra. A nagyformátumú főszereplők mellett John Bailey stílushű, józan és kimért kameramunkájának is köszönhető, hogy Petersen első amerikai stúdiófilmje intelligens és lendületes, jól felépített mozi lett, amely megérdemelten aratott sikert, ugyanakkor bájos kis figyelmesség a rendező részéről, hogy az eredeti forgatókönyvet olyan jelenetekkel egészítette ki, amelyekben Eastwood zongorához ülhetett eljátszani kedvenc Gershwin-kompozícióit.

Extrák: Semmi.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/02 63-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13988