KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/december
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
TELEVÍZÓ
• György Péter: A fogyasztók lázadása Televízió a szorongás kora után
• Schubert Gusztáv: Képernyővédők Tévé a Marsról
TITANIC
• Hirsch Tibor: Láss velem, ha mersz! Hullámtörők
• Vágvölgyi B. András: Amerikai mitológiák Titanic: Szép Újvilág
• Galambos Attila: Összkomfortos szegénység Titanic: Dover sziklái
FEDERICO FELLINI
• Bikácsy Gergely: Zampano ostora Fellini-tengerek, Fellini-nők
• Ardai Zoltán: Piazza Grande Koboldok, kimérák, nők
• Korcsog Balázs: Persona, avagy az utolsó lovag Fellini Casanovája
MAGYAR FILM
• Gervai András: Államgyár eszélgetés Marosi Györggyel
• Gervai András: Mafilm-(válság)krónika
• Zachar Balázs: Miénk a filmgyár? Beszélgetés Sipos Kornéllal
KÖNYV
• Gelencsér Gábor: Így jött Marx József: Jancsó Miklós két és több élete
MULTIMÉDIA
• Beregi Tamás: Paripák, pisztolyok, nagyítólencsék Kalandfilm és kalandjáték
FESZTIVÁL
• Bogdán László: Tragédiák a végeken Román-magyar filmszemle
• Geréb Anna: Kultuszharc Moszkva
KRITIKA
• Ágfalvi Attila: Az őszi falevél útja Film...
• Varga Balázs: A titok nyitja Felicia utazása
• Turcsányi Sándor: Eurázsió Luna papa
LÁTTUK MÉG
• Bori Erzsébet: Az óceánjáró zongorista legendája
• Gervai András: A világ második legjobb gitárosa
• Pápai Zsolt: Űrcowboyok
• Köves Gábor: Terítéken a nő
• Varró Attila: Ház a Kísértet-hegyen
• Vidovszky György: A sejt
• Kömlődi Ferenc: Háború a Földön
• Hungler Tímea: Temetetlen múlt
• Kézai Krisztina: Dínó
• Tamás Amaryllis: Egerszegi
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Blokád

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Trancsírák

Kovács Marcell

Tucker and Dale vs Evil – amerikai-kanadai, 2010. Rendezte: Eli Craig. Írta: Eli Craig és Morgan Jurgenson. Kép: David Geddes. Zene: Mike Shields. Szereplők: Tyler Labine (Dale), Alan Tudyk (Tucker), Katrina Bowden (Allison), Jesse Moss (Chad), Philip Granger (Seriff). Gyártó: Reliance Big Picture / Loobyloo / Eden Rock Media / Kintop /Urban Island. Forgalmazó: Ristretto Distribution. Feliratos. 89 perc.

A horrorkomédia műfaja a legsűrűbb szórakozást kínálja közönségének, egyszerre ijesztget és kacagtat, őrült hullámvasútként repíti nézőit a sírva röhögés magaslatáról a fagyos rémület szakadékába. Legalábbis elméletileg ez lenne a dolga. A gyakorlatban többnyire mégis csalódást okoz a műfaj, általában se nem félelmetes, se nem tréfás filmeket jelöl, amelyek a gyatra humort ügyetlen frászokkal próbálják menteni, a fenyegető atmoszféra hiányát pedig buta viccekkel kompenzálják.

A kanadai Eli Craig bemutatkozása üdítő kivétel. Az erdei mészárlásos filmek paródiája, de szerethető figurái révén többet nyújt a szokványos cinikus slasher-vígjátékoknál. Ismerős horrorfilm-panelekből építkezik (Az erdei fantom díszletében a Péntek 13 szereplői a láncfűrészét lóbáló Bőrpofával találkoznak), ám a lenyesett végtagok és a vérben ázó szecskavágó ellenére Craig filmje a szíve mélyén romantikus komédia, amelyben a humoros helyzetek a klasszikus recept szerint a szerepek felcserélésből adódnak. A két balfék címszereplőt vérszomjas tanyasi gyilkosnak gondolják a tóparti hétvégére érkező duhaj főiskolások, és kegyetlen hajtóvadászatot indítanak ellenük. A vérzivatarban csetlő-botló gyagyás páros örökzöld vígjátéki motívum, Tucker és Dale ugyanazt a gyámoltalan, jóravaló figurát hozza, amit a negyvenes évek horrorparódiáiban Abbott és Costello, még akkor is, ha ránézésre inkább Jay és Néma Bob párosára hajaznak. Kedves figurák, a légynek sem tudnának ártani, de bármire képesek, ha a szöszi mesebeli hercegnőt kell megmenteni. Hollywood rossz lelkiismerete általuk vezekel a benzinkutas gatyában feszítő foghíjas falusi pederaszta sztereotípiájáért. Ne rémüljünk meg a magyar címtől, Tucker és Dale hibbant története a Haláli hullák hajnala óta a legjobb horrorkomédia, talán kevésbé fergeteges, mint a Hullajó, viszont nem is annyira fröcsögős – akár randifilmnek is tökéletes.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2012/01 58-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10941