KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/január
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró

• Schubert Gusztáv: A prófécia éve 2001. Űrodüsszeia
• Bodoky Tamás: Időmátrix Beszélgetés Galántai Zoltánnal, Székely Lászlóval és Szilágyi Ákossal
• N. N.: Az Űrodüsszeia és a technika
• Dániel Ferenc: Űrkaland és laposfogó MIR-képek
• Nyírő András: Se HAL, se drót
• Karátson Gábor: Szkifisztalker Tarkovszkij jövőképe
• Schubert Gusztáv: Dr. Mocsok A rosszízlés diadala
• Pápai Zsolt: A néző meztelen Tabu a kukában
• Beregi Tamás: Excrementum sacrum A betiltott test
• Békés Pál: Tök sirály! Szleng-szinkron
ANIMÁCIÓ
• Varró Attila: Utópia a rajzlapon Miyazaki Hayao
• Láng István: Dragon Ball, a kultuszmese Botrány-anime
MAGYAR MŰHELY
• Bársony Éva: Ideológiai kalandfilm Beszélgetés Fekete Ibolyával
TELEVÍZÓ
• Mihancsik Zsófia: Képszabadság Beszélgetés a magyar médiáról Dessewfy Tiborral és Kovács András Bálinttal
• Bóna László: Csevegő fejek Távduma
• Bodolai László: Perpatvar és paragrafus Jogi show
KRITIKA
• Zoltán Gábor: Pacsmag Egyszer élünk
• Bori Erzsébet: Álomalkotó népek A másik ember iránti féltés diadala
• Bikácsy Gergely: Vándorvitorlán Agyő, édes otthon!
LÁTTUK MÉG
• Bikácsy Gergely: A vágy forradalma
• Ágfalvi Attila: Vatel
• Boronyák Rita: Pokémon
• Varró Attila: Blöff
• Pápai Zsolt: A 6. napon
• Békés Pál: A Kelet az Kelet
• Mátyás Péter: A bájkeverő
• Kézai Krisztina: Apádra ütök
• Strausz László: Zűrzavar
• Tamás Amaryllis: Charlie angyalai
• Hungler Tímea: Sátáni játszma
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Illés

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Csizmás, a kandúr

Lovas Anna

Puss in Boots – amerikai, 2011. Rendezte: Chris Miller. Írta: Brian Lynch, David Steinberg és Tom Wheeler. Zene: Henry Pryce Jackman és Rodrigo y Gabriela. Gyártó: Dreamworks. Forgalmazó: UIP-Duna Film. Szinkronizált. 90 perc.

Végre a Dreamworksnél is belátták, hogy egyetlen hagymáról sem lehet végtelen számú réteget lehúzni, így aztán hagyták a velejéig hámozott zöld ogrét, hogy boldogan éljen, amíg meg nem hal. Kár lett volna azonban Shrek részletesen kidolgozott világáért, előszedték hát az egyetlen karaktert, aki elbír doromboló hátán egy egészestést: az egyszerre csábító macsó, és ellenállhatatlanul cuki Csizmás kandúrt, majd újjáélesztették a paródiába fordult klasszikus meséket. Összekapargatva a kvadrológiából kimaradt sztorikat megszületett Csizmásék nagy kincsvadász kalandja, amely barátságról, becsületről és árulásról szól, no meg az egyszerre vicces és aranyos macskatermészetről, amivel manapság könnyebb eladni egy filmet, mint kutyákkal és gyerekekkel együtt.

A Shrek az elsők között bontotta le a mesékről a cukormázat, emellett az Álomgyár nagy alakjait is bevonta az új elgondolás felépítésébe: a kitalált karakterek úgy összefonódtak (szinkron)színészeikkel, ahogy azt addig csak élőszereplős filmekben tették. A trend mára abszolút elterjedt, az Aranyhaj dalait celebek éneklik, a Rio zenéjét Will.I.Am és Jamie Foxx dobja fel, a Gnómeó és Júlia egyik törpéje Elton John hangján szerenádoz, még a Hupikék törpikéket is Katy Perryvel adták el. A Csizmás, a kandúr kezdetektől Antonio Banderas és Salma Hayek korábbi szerepeinek spanyolos vérmérsékletére épít, mexikói tájakon járunk, a két latin szerető között izzik a levegő, hősünk maga az elmacskásodott Zorro. Nagy kár, hogy a más kulturális környezet (no meg a magyar szinkron) ezt a réteget lefosztja a filmről, így aztán a középszerből sem a látvány (lásd Kung Fu Panda 2.), sem a forgatókönyv (bármelyik Pixar) nem emeli ki – marad a humor, ami még mindig egyedi, de korántsem üt úgy, mint a Shrek-univerzum születésekor. Macskabolond Desperado fanoknak kötelező, pláne ha az animációs médium is szívügyük, de hányan vagyunk ezzel így?


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/12 54-55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10906