KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/február
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
MAGYAR MŰHELY
• Forgách András: A rend éjszakája Beszélgetés a Werckmeister harmóniákról
• Kovács András Bálint: A rend éjszakája Beszélgetés a Werckmeister harmóniákról
• Szilágyi Ákos: A rend éjszakája Beszélgetés a Werckmeister harmóniákról
• Balassa Péter: Zöngétlen tombolás Werckmeister harmóniák
• Hirsch Tibor: Prufrock úr szerelmes éneke Utolsó vacsora az Arabs Szürkéhez
• Bori Erzsébet: A gólya hozta Beszélgetés Gyarmathy Líviával
CYBERVILÁG
• Herpai Gergely: Interaktív hullámok A digitális kultúra két arca
• Zachar Balázs: Fordulat-szám Beszélgetés a digitális forradalomról
• Kriston László: A sz@b@dság pill@n@t@ Paradigmaváltás Hollywoodban – 1. rész
• N. N.: Internet-oldalak

• Szilágyi Ákos: Happykalipszis Brazil és más végtörténetek
SOROZATGYILKOSOK
• Hungler Tímea: Szép a rút Sorozatgyilkos-filmek
• Varró Attila: Amerikai pszeudo Amerikai psycho
KRITIKA
• Galambos Attila: Dalolva a vérpadra Táncos a sötétben
• Varga Balázs: Lelki szemek Vakvagányok
• Békés Pál: Arany országút csillogó gyémántporán Meseautó
KÖNYV
• Kelecsényi László: Úrilány identitást keres Perczel Zita: A Meseautó magányos utasa
LÁTTUK MÉG
• Csont András: Sade márki játékai
• Takács Ferenc: Titus
• Köves Gábor: A sebezhetetlen
• Pápai Zsolt: A vörös bolygó
• Mátyás Péter: Számkivetett
• Vidovszky György: Ősz New Yorkban
• Strausz László: A harc mestere
• Kézai Krisztina: Hullahegyek, fenegyerek
• Hungler Tímea: Hangyák a gatyában
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Bridget Jones tévéje

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Éli könyve

Kovács Marcell

Book of Eli­ – amerikai, 2010. Rendezte: Allen Hughes és Albert Hughes. Írta: Gary Whitta. Kép: Don Burgess. Zene: Atticus Ross. Szereplők: Denzel Washington (Éli), Mila Kunis (Solara), Gary Oldman (Carnegie), Michael Gambon (George), Malcolm McDowell (Lombardi). Gyártó: Alcon / Silver Pictures. Forgalmazó: InterCom. Feliratos. 118 perc.

 

Magányos vándor bandukol a kietlen, poszt-apokaliptikus tájban. Ruhája koszlott, zsákjában fegyverarzenál, fülhallgatójából Al Green tiszteletes énekli gyönyörű fohászát a megváltásért. Határozott léptekkel halad távoli úticélja felé, nem tartóztathatják fel vérszomjas kannibál haramiák, nem gyűrhetik le gaz motoros martalócok. Történhet bármi, menetel rendületlenül a pusztaságban. De hová igyekszik? Milyen halaszthatatlan elintéznivalója lehet itt a semmi közepén?

Minél kevesebbet tudunk, annál jobb. Az erőltetetten csavaros és kényszeredetten emelkedett befejezésben úgyis fény derül mindenre, de addig élvezzük a kopár, futurista western nyújtotta örömöket. Merüljünk el a napszítta, romos környezet igéző látványában, lubickoljunk a mindent átható reménytelenségben. Gyönyörködjünk a kegyetlen sivatagi párbajokban és az őrült zsarnok szerepében megunhatatlan Gary Oldmanben. Képzeljük, hogy egy Leone-filmet látunk, a nagy robbanás utáni jövőben. Segítségül az egyik böhöm újbarbár harcos folyton a Volt egyszer egy vadnyugat zenéjét fütyörészi a fülünkbe.

A manapság népszerű világvége-forgatókönyvek egy variánsával van dolgunk, kivételesen zombik nélkül, viszont meglepően markáns mondanivalóval. A Hughes fivérek A pokolból óta nem forgattak nagyjátékfilmet, érthető hát igyekezetük, hogy most valami fajsúlyossal rukkoljanak elő, és az Éli könyve bizony nem habkönnyű lányregény. Elgondolkodtat hitről, reményről, kitartásról, és szót emel a nyomtatott könyvek védelmében. Nemes konzervativizmusa és vallásos meggyőződése komoly elvárásokat támaszt a nézővel szemben, de ahogyan egy Shyamalan-film sem kizárólag keresztény-allegóriaként működik, úgy az Éli könyve is nyugodt szívvel ajánlható csupán dögös akciófilmként, amelyben Denzel Washington egyszerre alakítja Mad Maxet, Zatoichit és Forrest Gumpot.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/03 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10110