KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/február
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
MAGYAR MŰHELY
• Forgách András: A rend éjszakája Beszélgetés a Werckmeister harmóniákról
• Kovács András Bálint: A rend éjszakája Beszélgetés a Werckmeister harmóniákról
• Szilágyi Ákos: A rend éjszakája Beszélgetés a Werckmeister harmóniákról
• Balassa Péter: Zöngétlen tombolás Werckmeister harmóniák
• Hirsch Tibor: Prufrock úr szerelmes éneke Utolsó vacsora az Arabs Szürkéhez
• Bori Erzsébet: A gólya hozta Beszélgetés Gyarmathy Líviával
CYBERVILÁG
• Herpai Gergely: Interaktív hullámok A digitális kultúra két arca
• Zachar Balázs: Fordulat-szám Beszélgetés a digitális forradalomról
• Kriston László: A sz@b@dság pill@n@t@ Paradigmaváltás Hollywoodban – 1. rész
• N. N.: Internet-oldalak

• Szilágyi Ákos: Happykalipszis Brazil és más végtörténetek
SOROZATGYILKOSOK
• Hungler Tímea: Szép a rút Sorozatgyilkos-filmek
• Varró Attila: Amerikai pszeudo Amerikai psycho
KRITIKA
• Galambos Attila: Dalolva a vérpadra Táncos a sötétben
• Varga Balázs: Lelki szemek Vakvagányok
• Békés Pál: Arany országút csillogó gyémántporán Meseautó
KÖNYV
• Kelecsényi László: Úrilány identitást keres Perczel Zita: A Meseautó magányos utasa
LÁTTUK MÉG
• Csont András: Sade márki játékai
• Takács Ferenc: Titus
• Köves Gábor: A sebezhetetlen
• Pápai Zsolt: A vörös bolygó
• Mátyás Péter: Számkivetett
• Vidovszky György: Ősz New Yorkban
• Strausz László: A harc mestere
• Kézai Krisztina: Hullahegyek, fenegyerek
• Hungler Tímea: Hangyák a gatyában
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Bridget Jones tévéje

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Mike és Dave esküvőhöz csajt keres

Kovács Kata

Mike and Dave Need Wedding Dates – amerikai, 2016. Rendezte: Jake Szymanski. Írta: Brendan O’Brien és Andrew J. Cohen. Kép: Matthew Clark. Szereplők: Adam DeVine (Mike), Zac Efron (Dave), Anna Kendrick (Alice), Aubrey Plaza (Tatiana), Stephen Root (Burt). Gyártó: 20th Century Fox. Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált. 98 perc.

 

A Mike és Dave esküvőhöz csajt keres az menyegző-tematika egyik alapvető toposzát használja, mely szerint mindenki, akinek oltár kerül a látómezejébe, kivetkőzik magából. Még akkor is, ha éppen minden erejével azon van, hogy uralkodjon magán. Mike (Adam DeVine) és Dave (Zac Efron) két infantilis vadállat, akik ahelyett, hogy jópofa gegeket nyomnának, orbitális botrányba fullasztanak minden családi rendezvényt. A testvérpár gyenge pontja ártatlan kishúguk, aki hamarosan férjhez megy, a két fiú ezért a családtól azt a küldetést kapja, hogy találjanak két jólnevelt kislányt, velük jelenjenek meg, aztán pedig ne trollkodják végig a Hawaii nyaralás keretében megtartott puccos rendezvényt. Egy Craigslist-hirdetéssel, egy tévészerepléssel és némi social media hírnévvel később rátalálnak egy cselszövő lánypárosra, akik sok száz versenytársukkal ellentétben semmi mást nem akarnak, csak egy laza nyaralgatást. Hamar kiderül azonban, hogy bulizásban és baromkodásban bőven túltesznek a srácokon.

A Farrelly-szatírák obszcén, gyermekded csínyei és a társadalmi normák áthágásának motívuma visszaköszön ugyan itt is, ám a rövid- és tévéfilmeken edződött, elsőfilmes Jake Szymanski elsősorban színészei kiváló komikus vénájára és improvizációs képességére épít, és a végeredmény sem egy okos, groteszk vígjáték, sokkal inkább hol így, hol úgy elsült, durva viccek jó ütemérzékű sorozata. A Fox szinte már kínosan ügyelt rá, hogy nyári komédiája politikailag és műfajilag egyaránt korrekt maradjon, úgyhogy a film fő humorforrása tényleg a bővérű káromkodás, a látványos gegek és az altesti poénok, a fordított Másnaposokként induló történet pedig végül természetesen eszement ámokfutásba torkollik.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/08 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12854