KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/február
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
MAGYAR MŰHELY
• Forgách András: A rend éjszakája Beszélgetés a Werckmeister harmóniákról
• Kovács András Bálint: A rend éjszakája Beszélgetés a Werckmeister harmóniákról
• Szilágyi Ákos: A rend éjszakája Beszélgetés a Werckmeister harmóniákról
• Balassa Péter: Zöngétlen tombolás Werckmeister harmóniák
• Hirsch Tibor: Prufrock úr szerelmes éneke Utolsó vacsora az Arabs Szürkéhez
• Bori Erzsébet: A gólya hozta Beszélgetés Gyarmathy Líviával
CYBERVILÁG
• Herpai Gergely: Interaktív hullámok A digitális kultúra két arca
• Zachar Balázs: Fordulat-szám Beszélgetés a digitális forradalomról
• Kriston László: A sz@b@dság pill@n@t@ Paradigmaváltás Hollywoodban – 1. rész
• N. N.: Internet-oldalak

• Szilágyi Ákos: Happykalipszis Brazil és más végtörténetek
SOROZATGYILKOSOK
• Hungler Tímea: Szép a rút Sorozatgyilkos-filmek
• Varró Attila: Amerikai pszeudo Amerikai psycho
KRITIKA
• Galambos Attila: Dalolva a vérpadra Táncos a sötétben
• Varga Balázs: Lelki szemek Vakvagányok
• Békés Pál: Arany országút csillogó gyémántporán Meseautó
KÖNYV
• Kelecsényi László: Úrilány identitást keres Perczel Zita: A Meseautó magányos utasa
LÁTTUK MÉG
• Csont András: Sade márki játékai
• Takács Ferenc: Titus
• Köves Gábor: A sebezhetetlen
• Pápai Zsolt: A vörös bolygó
• Mátyás Péter: Számkivetett
• Vidovszky György: Ősz New Yorkban
• Strausz László: A harc mestere
• Kézai Krisztina: Hullahegyek, fenegyerek
• Hungler Tímea: Hangyák a gatyában
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Bridget Jones tévéje

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Túl szexi lány

Kovács Kata

I Feel Pretty – amerikai, 2018. Rendezte és írta: Abby Kohn és Marc Silverstein. Kép: Florian Ballhaus. Zene: Michael Andrews. Szereplők: Amy Schumer (Renee), Michelle Williams (Avery), Tom Hopper (Grant), Rory Scovel (Ethan), Emily Ratajkowski (Mallory). Gyártó: Huayi Brothers Pictures / Voltage Pictures / Wonderland. Forgalmazó: Big Bang Media. Szinkronizált. 110 perc.

 

A Nem kellesz eléggét, a Hogyan legyünk szinglik?-et és A bambanőt jegyző írópáros (Abby KohnMarc Silverstein) első rendezését az amerikai stand-up szupersztár Amy Schumer neve fémjelzi, és mint ahogyan a korábbi filmjeik, ez is azt a kérdést járja körül, hogyan legyünk sikeresek egy végtelenül felületes, ám farkastörvények uralta világban, ha magunk a felület terén jócskán alulteljesítünk. A modell-alkattól jócskán távol eső Renee egy kozmetikai nagyvállalat eldugott kis egérlyukában gályázik, vágya pedig, hogy elég csinos legyen a cég központi irodájának recepciós posztjához. A film be is idézi az átváltozás-tematika terén elődnek számító Segítség, felnőttem!-et, majd egy fitneszbalesetet követően Renee egy bombázót pillant meg a tükörben, a bökkenő csupán az, hogy a környezete továbbra is ugyanazt látja belőle, amit eddig.

Mivel az M-es méret nem a rondaság szinonimája, Drew Barrymore, Ginnifer Goodwin és Kate Winslet után Schumernek sem sikerül elhitetnie velünk, hogy olyan csúnya lenne, amitől még egy csecsemő is sírva fakad – az utóbbi években ez talán csak Rebel Wilsonnak sikerült – és arra sem kapunk indoklást, hogy egy értelmes és szellemes nő miért éppen egy bugyuta világ elvárásainak akar megfelelni. A film állítása szerint még a kegyetlen divatiparban sem nagyon kell más az érvényesüléshez, mint feneketlen magabiztosság és hatalmas nagy száj, Renee ugyanis hamarosan meghódítja a sótlan cégvezetőt (Michelle Williams egyetlen lapos poénra épülő alakítása nagyon messze kullog Az ördög Pradát visel Meryl Streep-je mögött), valamint egy szókimondó performansszal az egész szakmát. Mivel a filmbeli felületes divatvilág Hollywood reflexiója, értjük, hogy Schumer – aki egyébként kiváló színésznő – miért beszél benne annyira tiszta szívből. Kár, hogy a korántsem újkeletű üzenetet csupán harsány közhelyek és lapos poénok közvetítik, így a Túl szexi lány sem Schumer színészi pályáján, sem a rendezőpáros munkásságában nem hoz áttörést.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/08 61-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13781