KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/február
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
MAGYAR MŰHELY
• Forgách András: A rend éjszakája Beszélgetés a Werckmeister harmóniákról
• Kovács András Bálint: A rend éjszakája Beszélgetés a Werckmeister harmóniákról
• Szilágyi Ákos: A rend éjszakája Beszélgetés a Werckmeister harmóniákról
• Balassa Péter: Zöngétlen tombolás Werckmeister harmóniák
• Hirsch Tibor: Prufrock úr szerelmes éneke Utolsó vacsora az Arabs Szürkéhez
• Bori Erzsébet: A gólya hozta Beszélgetés Gyarmathy Líviával
CYBERVILÁG
• Herpai Gergely: Interaktív hullámok A digitális kultúra két arca
• Zachar Balázs: Fordulat-szám Beszélgetés a digitális forradalomról
• Kriston László: A sz@b@dság pill@n@t@ Paradigmaváltás Hollywoodban – 1. rész
• N. N.: Internet-oldalak

• Szilágyi Ákos: Happykalipszis Brazil és más végtörténetek
SOROZATGYILKOSOK
• Hungler Tímea: Szép a rút Sorozatgyilkos-filmek
• Varró Attila: Amerikai pszeudo Amerikai psycho
KRITIKA
• Galambos Attila: Dalolva a vérpadra Táncos a sötétben
• Varga Balázs: Lelki szemek Vakvagányok
• Békés Pál: Arany országút csillogó gyémántporán Meseautó
KÖNYV
• Kelecsényi László: Úrilány identitást keres Perczel Zita: A Meseautó magányos utasa
LÁTTUK MÉG
• Csont András: Sade márki játékai
• Takács Ferenc: Titus
• Köves Gábor: A sebezhetetlen
• Pápai Zsolt: A vörös bolygó
• Mátyás Péter: Számkivetett
• Vidovszky György: Ősz New Yorkban
• Strausz László: A harc mestere
• Kézai Krisztina: Hullahegyek, fenegyerek
• Hungler Tímea: Hangyák a gatyában
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Bridget Jones tévéje

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Anakonda

Tamás Amaryllis

 

Belzebub, Béliál, Lucifer „ordító oroszlán módjára ott kószál mindenütt, és keresi, kit nyeljen el” a film főszereplője, a tizenhat méteres anaconda, az alvilági gonosz jelképe, bibliai szinonimája. A nagy sárkány, ama régi kígyó, „a ki neveztetik ördögnek és Sátánnak” a Jelenések Könyvében és ábrázoltatik szent borzadállyal a jelenések filmjében.

Az észrevétlen közelítő halál megtestesülése aképp tekeredik itt lakóhajóra, árbocra, áldozatra, ahogy a mondabéli Szesa kígyó a hinduk világoszlopára, a Mandara-hegyre.

Az egzotikusan szép dokumentumfílm-rendezőnő (Jennifer Lopez) stábjával titokzatos indián törzset kutató céllal száll amazonasi hajóra. A hozzájuk kéretlenül csatlakozó Paul Sarone (Jon Voight) Nicholson shiningos mosolyát felülvigyorogva csalja csapdába a stábot. Alantas-kényszeres démoni erő hajtja, hogy szembeszálljon s legyűrje a legendás óriást. Végül az antihősök (kígyó, kígyóvadász) ellenfele a Nő lesz. A törékeny dokumentum-filmrendező akár egy energikus Wagner-látomás (női Siegfried) gyűri le és kerekedik fölébe a sötétség hatalmának.

Felkeltheti-e a szellem étvágyát a mutatós látványsivatag? Gyerek kortársainknak ki vagy mi segít tartalommal megtölteni az ősi legendák zanzásított változatát?


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1997/08 64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1572