KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/február
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
MAGYAR MŰHELY
• Forgách András: A rend éjszakája Beszélgetés a Werckmeister harmóniákról
• Kovács András Bálint: A rend éjszakája Beszélgetés a Werckmeister harmóniákról
• Szilágyi Ákos: A rend éjszakája Beszélgetés a Werckmeister harmóniákról
• Balassa Péter: Zöngétlen tombolás Werckmeister harmóniák
• Hirsch Tibor: Prufrock úr szerelmes éneke Utolsó vacsora az Arabs Szürkéhez
• Bori Erzsébet: A gólya hozta Beszélgetés Gyarmathy Líviával
CYBERVILÁG
• Herpai Gergely: Interaktív hullámok A digitális kultúra két arca
• Zachar Balázs: Fordulat-szám Beszélgetés a digitális forradalomról
• Kriston László: A sz@b@dság pill@n@t@ Paradigmaváltás Hollywoodban – 1. rész
• N. N.: Internet-oldalak

• Szilágyi Ákos: Happykalipszis Brazil és más végtörténetek
SOROZATGYILKOSOK
• Hungler Tímea: Szép a rút Sorozatgyilkos-filmek
• Varró Attila: Amerikai pszeudo Amerikai psycho
KRITIKA
• Galambos Attila: Dalolva a vérpadra Táncos a sötétben
• Varga Balázs: Lelki szemek Vakvagányok
• Békés Pál: Arany országút csillogó gyémántporán Meseautó
KÖNYV
• Kelecsényi László: Úrilány identitást keres Perczel Zita: A Meseautó magányos utasa
LÁTTUK MÉG
• Csont András: Sade márki játékai
• Takács Ferenc: Titus
• Köves Gábor: A sebezhetetlen
• Pápai Zsolt: A vörös bolygó
• Mátyás Péter: Számkivetett
• Vidovszky György: Ősz New Yorkban
• Strausz László: A harc mestere
• Kézai Krisztina: Hullahegyek, fenegyerek
• Hungler Tímea: Hangyák a gatyában
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Bridget Jones tévéje

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A 6. napon

Pápai Zsolt

 

Az ezredforduló környékén semmi, sem roszdásodó ízületei, sem szívzavarai nem akadályozhatják meg Arnold Schwarzeneggert abban, hogy szállítsa éves kötelező világvége- vagy futuromoziját. A tavalyi Ítéletnap hiába kongatta meg a vészharangot a színész feje felett, a fiaskó nem szegte kedvét, sőt: Schwarzenegger optimizmusát jelzi, hogy új produkciójába anyagi tőkét fektetett.

Művészit már kevésbé, s az enervált sztár halovány teljesítménye azért is feltűnő, mert ezúttal kettős szerepben látható: A 6. napon cselekménye - valamikor a nem is olyan távoli jövőben a klónozás problematikája körül bonyolódik. A forgatókönyvírók láthatóan nagyon komolyan vették a tárgyat, kicsit tán komolybban is, mint illő. A részben Az emlékmást, részben a True Liest idéző mese voltaképp sajátos moziklón - bár megjegyzendő, a sztori még azon pillanataiban a legélvezhetőbb és legfordulatosabb, melyeket más opusokból kipuskázva írtak meg.

Ez az alapanyag feltehetően péppé mállott volna egy kevésbé rutinos rendező kezei közt, A 6. napon azonban elkerülte a veszélyt. A karrierjét a hetvenes évek elején Sam Peckinpah vágójaként kezdő Roger Spottiswoode alaposan kitanulta az akciózás fortélyait mestere mellett, a Tűzvonalban, a Gyilkos lövés vagy A holnap markában című örökzöldjei tanúsítják. És legfrissebb mozija is ezt igazolja. Spottiswoode a Peckinpah bevezette lassított és visszavágott akciószekvenciáktól kezdve a megmodernebb technikai trükkökig mindent bevetett, ami egy hasonműfajú darabban dukál, s így sikerült kitömködnie a forgatókönyv hézagait. A vérszegény sztorit a gazdag látványvilág és a lendületes akciójelenetek mentik meg a kudarctól.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2001/01 59-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3189