KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/február
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
MAGYAR MŰHELY
• Forgách András: A rend éjszakája Beszélgetés a Werckmeister harmóniákról
• Kovács András Bálint: A rend éjszakája Beszélgetés a Werckmeister harmóniákról
• Szilágyi Ákos: A rend éjszakája Beszélgetés a Werckmeister harmóniákról
• Balassa Péter: Zöngétlen tombolás Werckmeister harmóniák
• Hirsch Tibor: Prufrock úr szerelmes éneke Utolsó vacsora az Arabs Szürkéhez
• Bori Erzsébet: A gólya hozta Beszélgetés Gyarmathy Líviával
CYBERVILÁG
• Herpai Gergely: Interaktív hullámok A digitális kultúra két arca
• Zachar Balázs: Fordulat-szám Beszélgetés a digitális forradalomról
• Kriston László: A sz@b@dság pill@n@t@ Paradigmaváltás Hollywoodban – 1. rész
• N. N.: Internet-oldalak

• Szilágyi Ákos: Happykalipszis Brazil és más végtörténetek
SOROZATGYILKOSOK
• Hungler Tímea: Szép a rút Sorozatgyilkos-filmek
• Varró Attila: Amerikai pszeudo Amerikai psycho
KRITIKA
• Galambos Attila: Dalolva a vérpadra Táncos a sötétben
• Varga Balázs: Lelki szemek Vakvagányok
• Békés Pál: Arany országút csillogó gyémántporán Meseautó
KÖNYV
• Kelecsényi László: Úrilány identitást keres Perczel Zita: A Meseautó magányos utasa
LÁTTUK MÉG
• Csont András: Sade márki játékai
• Takács Ferenc: Titus
• Köves Gábor: A sebezhetetlen
• Pápai Zsolt: A vörös bolygó
• Mátyás Péter: Számkivetett
• Vidovszky György: Ősz New Yorkban
• Strausz László: A harc mestere
• Kézai Krisztina: Hullahegyek, fenegyerek
• Hungler Tímea: Hangyák a gatyában
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Bridget Jones tévéje

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Hiúságok máglyája

Koltai Ágnes

 

Szokvány amerikai ellen-karriertörténet a Wall Street (Tőzsdecápák) árnyékában; egy parvenu bank-zsúrfiú tündöklésének és unalmasán undok bukásának édes-keserű históriája. Éles társadalomkritikával persze. Mindenki megkapja a magáét, a bróker, az ostoba feleség, a butuska szerető, a gátlástalan politikus, a megvesztegethető ügyvéd és az alkoholista íróújságíró. Ez szinte már kötelező, ha amerikai regényről és annak filmes adaptációjáról beszélünk.

A zolai naturalizmust és a balzaci kritikai realizmust megirigylő Tom Wolfe Brian De Palma kezére adta három évvel ezelőtt írt, bestseller-lista vezető könyvét, s ebből a különös kézfogóból olyan film született, amelyből senki sem ismerhet magára. Ez nem a Kandirozott mandarinzselészínű áramvonal szellemesen csípős világa, s nem is Palma elegáns-intelligens filmnyelve. A Hiúságok máglyája képekkel illusztrált társadalmi kiáltvány Paul Fussel szellemében – afféle „bátor” bizonygatása annak, hogy igenis léteznek egymástól jól elkülönült osztályok Amerikában. Ám ami Fussel tudományos esszéjében (Osztálylétrán Amerikában) helyénvaló, az Brian de Palma filmjében iskolásán okoskodó.

A film hősei szociológiai kategóriák kacagó, síró, ordítozó megtestesítői, akik úgy viselkednek, beszélnek és buknak alá a megvetés pállott aurájába, mint a bábok. Drámaiatlanul tragikusak, akár ha a tengerparti verőfény vagy az óceáni tájfun színházi látképében lépnének fel.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1991/08 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4181