KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/február
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
MAGYAR MŰHELY
• Forgách András: A rend éjszakája Beszélgetés a Werckmeister harmóniákról
• Kovács András Bálint: A rend éjszakája Beszélgetés a Werckmeister harmóniákról
• Szilágyi Ákos: A rend éjszakája Beszélgetés a Werckmeister harmóniákról
• Balassa Péter: Zöngétlen tombolás Werckmeister harmóniák
• Hirsch Tibor: Prufrock úr szerelmes éneke Utolsó vacsora az Arabs Szürkéhez
• Bori Erzsébet: A gólya hozta Beszélgetés Gyarmathy Líviával
CYBERVILÁG
• Herpai Gergely: Interaktív hullámok A digitális kultúra két arca
• Zachar Balázs: Fordulat-szám Beszélgetés a digitális forradalomról
• Kriston László: A sz@b@dság pill@n@t@ Paradigmaváltás Hollywoodban – 1. rész
• N. N.: Internet-oldalak

• Szilágyi Ákos: Happykalipszis Brazil és más végtörténetek
SOROZATGYILKOSOK
• Hungler Tímea: Szép a rút Sorozatgyilkos-filmek
• Varró Attila: Amerikai pszeudo Amerikai psycho
KRITIKA
• Galambos Attila: Dalolva a vérpadra Táncos a sötétben
• Varga Balázs: Lelki szemek Vakvagányok
• Békés Pál: Arany országút csillogó gyémántporán Meseautó
KÖNYV
• Kelecsényi László: Úrilány identitást keres Perczel Zita: A Meseautó magányos utasa
LÁTTUK MÉG
• Csont András: Sade márki játékai
• Takács Ferenc: Titus
• Köves Gábor: A sebezhetetlen
• Pápai Zsolt: A vörös bolygó
• Mátyás Péter: Számkivetett
• Vidovszky György: Ősz New Yorkban
• Strausz László: A harc mestere
• Kézai Krisztina: Hullahegyek, fenegyerek
• Hungler Tímea: Hangyák a gatyában
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Bridget Jones tévéje

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A zsaru és a szex

Bikácsy Gergely

Sajnos nem jó film Alain Corneau új munkája, A kölyök (Le môme), melynek a MOKÉP ízléstelenül rikító magyar címet adott. Azért mondjuk, hogy sajnos, mert Corneau néhány eddigi bűnügyi filmje, a Police Python, a Csapda, vagy a nálunk nem játszott Série noire a műfaj legjelesebb darabjai közé tartoznak.

A zsaru és a szexben egy ifjú és vagány, külteleki kissrácból rendőrré „nevelt” zsaru végzetesen beleszeret egy mulatt luxusszajhába. Elrabolja a lányt, látszólag azért, hogy egy hatalmas fegyvercsempész-bandát leleplezhessen a segítségével, ám valójában csak a lány érdekli. Végigszeretkezik az egész filmet. A bűnözők visszarabolják tőle. Ő megint elrabolja. A bűnözők üldözik. Ő a bűnözőket. Végül, francia „kölyök-Rambóként” kézirakétával robbantja szét kocsijukat.

„A zsarunak is van szíve”, és ezen kár gúnyolódnunk, feltehetően valóban van, hiszen a WC-sarokban ismeretlenekkel is szeretkező (nem mindig luxusviselkedésű), ám párducmeztelen szajhát feleségül óhajtja venni. Hosszú autósüldözéseken kívül Corneau-nak most csak arra telik, hogy időnként zsarunk szörnyű gyermekkorából vágjon be visszapillantó képsorokat. Akkor is, most is, egy jóságos „atyarendőr” menti meg. De ez a könnyes atya most börtönbe juttatja a kézirakétával önbíráskodó Rambo-fiókát. Nem Amerikában vagyunk, hanem Párizsban. Hamisan moralizáló filmeket itt készítenek csak igazán.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1988/05 54. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5035