KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/február
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
MAGYAR MŰHELY
• Forgách András: A rend éjszakája Beszélgetés a Werckmeister harmóniákról
• Kovács András Bálint: A rend éjszakája Beszélgetés a Werckmeister harmóniákról
• Szilágyi Ákos: A rend éjszakája Beszélgetés a Werckmeister harmóniákról
• Balassa Péter: Zöngétlen tombolás Werckmeister harmóniák
• Hirsch Tibor: Prufrock úr szerelmes éneke Utolsó vacsora az Arabs Szürkéhez
• Bori Erzsébet: A gólya hozta Beszélgetés Gyarmathy Líviával
CYBERVILÁG
• Herpai Gergely: Interaktív hullámok A digitális kultúra két arca
• Zachar Balázs: Fordulat-szám Beszélgetés a digitális forradalomról
• Kriston László: A sz@b@dság pill@n@t@ Paradigmaváltás Hollywoodban – 1. rész
• N. N.: Internet-oldalak

• Szilágyi Ákos: Happykalipszis Brazil és más végtörténetek
SOROZATGYILKOSOK
• Hungler Tímea: Szép a rút Sorozatgyilkos-filmek
• Varró Attila: Amerikai pszeudo Amerikai psycho
KRITIKA
• Galambos Attila: Dalolva a vérpadra Táncos a sötétben
• Varga Balázs: Lelki szemek Vakvagányok
• Békés Pál: Arany országút csillogó gyémántporán Meseautó
KÖNYV
• Kelecsényi László: Úrilány identitást keres Perczel Zita: A Meseautó magányos utasa
LÁTTUK MÉG
• Csont András: Sade márki játékai
• Takács Ferenc: Titus
• Köves Gábor: A sebezhetetlen
• Pápai Zsolt: A vörös bolygó
• Mátyás Péter: Számkivetett
• Vidovszky György: Ősz New Yorkban
• Strausz László: A harc mestere
• Kézai Krisztina: Hullahegyek, fenegyerek
• Hungler Tímea: Hangyák a gatyában
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Bridget Jones tévéje

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Ördög vigye

Székely Gabriella

Az Ördög, Psota Irén képében, egy londoni taxin megérkezik Budapestre. Tudomására jutott, hogy él e városban egy bizonyos Jambus Ármin feltaláló, aki meglelte az életelixír titkát. Micci Diabolo utazásának célja, hogy megszerezze a szert és megölje a feltalálót, hiszen az emberek amúgy is egyre hosszabb életűek a földön, lassan elnéptelenedik a pokol. Terve megvalósítása érdekében megkörnyékezi Kótai Gézát, egy fürdőszoba-felszerelési üzlet (1082 Budapest, Baross u. 45.) eladóját, aki maszekban vízvezetéket javít a megközelíthetetlen feltalálónál. Beindul az ördögi gépezet.

Elszabadul a pokol: a mulatságos ötletből figyelemre méltó zagyvaság kerekedik Pajer Róbert első játékfilmjében. Stílusparódiák, filmidézetek, diákfaliújságviccek keveregnek a nagy kuszaságban. Bulgakovtól kölcsönzött ördögi macska rémiszti a piti kis autótolvajokat. Szegény Géza hol egy burleszk némafilmben találja magát, ahol lepedőkből összekötött hágcsón menekül a villa erkélyéről, hol egy Hofi-magánszámot ad elő nyomorúságos nyárspolgári szexuális életéből, sötétben szeretkező hajcsavarós feleségéről. A sűrű magyar valóság kabarésított képein elszabadult párduc vicsorog.

Geg geg hátán, mintha az alkotók, forgatókönyvírók, rendező, színészek, a stáb tagjai versenyeznének; kinek jut nagyobb marhaság az eszébe. Az én díjazottam a filmben elhangzó intelligenciateszt szerzője: „Száz lába van és hét foga. Mi az?” Válasz: „A veresegyházi asszonykórus”.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1992/10 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=578