KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/február
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
MAGYAR MŰHELY
• Forgách András: A rend éjszakája Beszélgetés a Werckmeister harmóniákról
• Kovács András Bálint: A rend éjszakája Beszélgetés a Werckmeister harmóniákról
• Szilágyi Ákos: A rend éjszakája Beszélgetés a Werckmeister harmóniákról
• Balassa Péter: Zöngétlen tombolás Werckmeister harmóniák
• Hirsch Tibor: Prufrock úr szerelmes éneke Utolsó vacsora az Arabs Szürkéhez
• Bori Erzsébet: A gólya hozta Beszélgetés Gyarmathy Líviával
CYBERVILÁG
• Herpai Gergely: Interaktív hullámok A digitális kultúra két arca
• Zachar Balázs: Fordulat-szám Beszélgetés a digitális forradalomról
• Kriston László: A sz@b@dság pill@n@t@ Paradigmaváltás Hollywoodban – 1. rész
• N. N.: Internet-oldalak

• Szilágyi Ákos: Happykalipszis Brazil és más végtörténetek
SOROZATGYILKOSOK
• Hungler Tímea: Szép a rút Sorozatgyilkos-filmek
• Varró Attila: Amerikai pszeudo Amerikai psycho
KRITIKA
• Galambos Attila: Dalolva a vérpadra Táncos a sötétben
• Varga Balázs: Lelki szemek Vakvagányok
• Békés Pál: Arany országút csillogó gyémántporán Meseautó
KÖNYV
• Kelecsényi László: Úrilány identitást keres Perczel Zita: A Meseautó magányos utasa
LÁTTUK MÉG
• Csont András: Sade márki játékai
• Takács Ferenc: Titus
• Köves Gábor: A sebezhetetlen
• Pápai Zsolt: A vörös bolygó
• Mátyás Péter: Számkivetett
• Vidovszky György: Ősz New Yorkban
• Strausz László: A harc mestere
• Kézai Krisztina: Hullahegyek, fenegyerek
• Hungler Tímea: Hangyák a gatyában
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Bridget Jones tévéje

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Azt mondják, baleset

Kapecz Zsuzsa

 

Nathalie Delon, aki patinás nevet és múltat szerzett magának a francia filmgyártásban, most egy elfogulatlanul egy személyre szabott produkcióval jelentkezik. Gátlástalanul uralja a filmvásznat, és ez nem is volna baj, ha legalább egy területen nyújtana valami eredetit – akár mint író, akár mint rendező, akár mint színész. A lassú tempójú, érzelgős történethez egy kisgyerek műtét közben bekövetkezett halála szolgáltatja az ürügyet, de a felelősségkeresés helyett csak önismétlésekbe fulladó lelkizés az eredmény. A jelenetek többsége a fiát elvesztő orvosfeleség és a Gábriel arkangyalként mellészegődő fiatal zenész kettősére épül. Inkább ízléstelen, mint felkavaró, hogy az apropó egy gyermekhalál. Zavaró az is, hogy Nathalie Delon, ha már önálló gondolatokat nem tudott felmutatni, szívesen ötvözte össze másokét. Kár, hogy az író-rendező Nathalie Delon megelégedett annyival, amennyit a felszínes megközelítés kíván, mert a szín- és arányérzékkel kiválasztott helyszínekből és tárgyakból kiderül, hogy van képi ízlése. Talán egyéni stílusa is van, amikor lerázza magáról az erőszakos idegen hatásokat.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1986/03 53. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5890