KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/február
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
MAGYAR MŰHELY
• Forgách András: A rend éjszakája Beszélgetés a Werckmeister harmóniákról
• Kovács András Bálint: A rend éjszakája Beszélgetés a Werckmeister harmóniákról
• Szilágyi Ákos: A rend éjszakája Beszélgetés a Werckmeister harmóniákról
• Balassa Péter: Zöngétlen tombolás Werckmeister harmóniák
• Hirsch Tibor: Prufrock úr szerelmes éneke Utolsó vacsora az Arabs Szürkéhez
• Bori Erzsébet: A gólya hozta Beszélgetés Gyarmathy Líviával
CYBERVILÁG
• Herpai Gergely: Interaktív hullámok A digitális kultúra két arca
• Zachar Balázs: Fordulat-szám Beszélgetés a digitális forradalomról
• Kriston László: A sz@b@dság pill@n@t@ Paradigmaváltás Hollywoodban – 1. rész
• N. N.: Internet-oldalak

• Szilágyi Ákos: Happykalipszis Brazil és más végtörténetek
SOROZATGYILKOSOK
• Hungler Tímea: Szép a rút Sorozatgyilkos-filmek
• Varró Attila: Amerikai pszeudo Amerikai psycho
KRITIKA
• Galambos Attila: Dalolva a vérpadra Táncos a sötétben
• Varga Balázs: Lelki szemek Vakvagányok
• Békés Pál: Arany országút csillogó gyémántporán Meseautó
KÖNYV
• Kelecsényi László: Úrilány identitást keres Perczel Zita: A Meseautó magányos utasa
LÁTTUK MÉG
• Csont András: Sade márki játékai
• Takács Ferenc: Titus
• Köves Gábor: A sebezhetetlen
• Pápai Zsolt: A vörös bolygó
• Mátyás Péter: Számkivetett
• Vidovszky György: Ősz New Yorkban
• Strausz László: A harc mestere
• Kézai Krisztina: Hullahegyek, fenegyerek
• Hungler Tímea: Hangyák a gatyában
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Bridget Jones tévéje

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Bűnös dal a Föld

Varga András

 

Miért csak fölkavaró és nem igazán megrendítő Rauni Mollbert filmje? Holott az örök mese szálait szövi ő is, egy lappföldi faluközösség mindennapjainak (némiképp archaikus) megjelenítésében az elfojtások és vágykitörések pusztításáról mesél. Arról szólna e példázat, hogy a könyörtelen és képmutató társadalomban az őszinte tisztaságú Márták húzzák a rövidebbet, ám a sok-sok részletigazságból mégsem kerekedik ki katartikus mű, hiteles társadalomkép.

Mollberg a zárt közösséget csak illusztratív módon használja meséjének környezetéül. Amit megmutat, az életképek belső kapcsolatrendszeréből: az a kényszerű együttélést feszítő atomizáltság. Ezért erős színekkel, hatásos tulajdonságokkal kénytelen fölruházni epizódfiguráit is, akiknek a története egyenrangú  Mártáéval.

Egyenrangú, mert Márta csak főhőssé nagyított karakterjellem; szerelemkereső hitének nincs drámai ellenfele. Cselekedetei sem a közösség hibás etikája ellen irányulnak; nem a brutalitással és közönnyel szemben keresi egyéni boldogságát, hiszen ez a közösség a rendezés hibája folytán sem ellenére, sem vele együttérzően, nem létezik. A szemben álló figurák ugyanis szinte légüres térben találkoznak, a konfliktusok túlságosan líraivá fakulnak, szerzőnk pedig ultima ratioként kénytelen sűrűn segedelmül hívni a halált.

Az előadásmód mintha erőszakot követne el a mese tárgyán. Mollberg kamerája szenvtelenül szemlélődő; nem szereti a hangsúlyt, nem érdekli a hatás. Ez a forma síkba préseli az egyedi jellemeket, belső mozgások nyomkeresése helyett tényekből szerkesztett tablókkal szembesülünk, s mintha a rendező is riadtan fedezné föl, hogy pompásan játszó színészeit csak hiábavaló, szakállas igazságok kimondására buzdította.

Egyébként: Mollberg 1974-es filmjét Timo K. Mukka híres műve, magyarul a közelmúltban Bűnről dalol a Föld címmel megjelent regénye nyomán forgatta. Miért Bűnös dal a Föld a film magyar címe? Mollberg tavalyelőtt készített egy újabb Timo K. Mukka adaptációt, a Tabu című regényből. Ez májusban ment a hazai mozikban, Milka címmel.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1982/12 49. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6738