KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/február
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
MAGYAR MŰHELY
• Forgách András: A rend éjszakája Beszélgetés a Werckmeister harmóniákról
• Kovács András Bálint: A rend éjszakája Beszélgetés a Werckmeister harmóniákról
• Szilágyi Ákos: A rend éjszakája Beszélgetés a Werckmeister harmóniákról
• Balassa Péter: Zöngétlen tombolás Werckmeister harmóniák
• Hirsch Tibor: Prufrock úr szerelmes éneke Utolsó vacsora az Arabs Szürkéhez
• Bori Erzsébet: A gólya hozta Beszélgetés Gyarmathy Líviával
CYBERVILÁG
• Herpai Gergely: Interaktív hullámok A digitális kultúra két arca
• Zachar Balázs: Fordulat-szám Beszélgetés a digitális forradalomról
• Kriston László: A sz@b@dság pill@n@t@ Paradigmaváltás Hollywoodban – 1. rész
• N. N.: Internet-oldalak

• Szilágyi Ákos: Happykalipszis Brazil és más végtörténetek
SOROZATGYILKOSOK
• Hungler Tímea: Szép a rút Sorozatgyilkos-filmek
• Varró Attila: Amerikai pszeudo Amerikai psycho
KRITIKA
• Galambos Attila: Dalolva a vérpadra Táncos a sötétben
• Varga Balázs: Lelki szemek Vakvagányok
• Békés Pál: Arany országút csillogó gyémántporán Meseautó
KÖNYV
• Kelecsényi László: Úrilány identitást keres Perczel Zita: A Meseautó magányos utasa
LÁTTUK MÉG
• Csont András: Sade márki játékai
• Takács Ferenc: Titus
• Köves Gábor: A sebezhetetlen
• Pápai Zsolt: A vörös bolygó
• Mátyás Péter: Számkivetett
• Vidovszky György: Ősz New Yorkban
• Strausz László: A harc mestere
• Kézai Krisztina: Hullahegyek, fenegyerek
• Hungler Tímea: Hangyák a gatyában
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Bridget Jones tévéje

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Két filmhét

N. N.

 

A filmhetek – a könyvhét mintájára – nemcsak ráirányítják a kultúrára a figyelmet, hanem körképet is nyújtanak egy-egy ország filmgyártásáról. A film barátai szeptember 23–29. között rendezett filmhéten a jugoszláv, október 21–27. között pedig a dán filmművészet új alkotásaival ismerkedhettek meg.

Az „új hullám” a 60-as évek elején a jugoszláv filmművészetben is éreztette hatását, Duąan Makavejev, Puriąa Djordjević, Aleksandar Petrović, ®ivojin Pavlović neve az országhatárokon túl is ismert volt, de ahogy elcsitultak a hullámok, a 70-es évek elején, a jugoszláv filmet „nem jegyezték” a nemzetközi filmpiacon. Most, hogy felnőtt és érdekes filmekkel jelentkezett egy új rendező generáció (például Goran Paskaljević, Lordan Zafranović, Karpo Godina, Emir Kusturica), ismét érdeklődni kezdtek a külföldi kritikusok a jugoszláv film iránt. Jelentősebb filmfolyóiratokban tanulmányok jelentek meg az újabb, „második új hullámos” rendezőkről, s idén Pesaróban a jugoszláv filmművészetet reprezentáló válogatás szerepelt a hivatalos programban. A nálunk megrendezett filmhét sajnos nem az új törekvéseket példázta, a válogatók (a jugoszláv forgalmazók) célja az volt, hogy minden nemzetiség filmgyártását bemutassák.

A fiatal filmeseket a szarajevói Emir Kusturica Emlékszel Dolly Bellre? című filmje képviselte. Ez a „bosnyák Megáll az idő” a huszonévesek eszméléséről szól. A zágrábi Rajko Grlić a háború kiheverhetetlen sérüléseit ábrázolta a Cannes-ban is bemutatott Csak egyszer Szeretünk című filmjében, amely azonban alig emelkedett ki a filmhét programjában szereplő többi háborús produkcióból.

A dán filmgyártást hét film, hét rendező reprezentálta: A Casablanca cirkusz (Erik Clansen), A báró (Anders Refn), Én és Charly (Morten Arnfred-Henning Christiansen), Két holttest egy koporsóban (Søren Nelson-Hans-Erik Philip), Gumitarzan (Søren Gragh-Jacobson), Olsen bandáját átverik (Erik Balling), és a Télen születtek (Astrid Henning-Jensen). Anders Refn és Erik Balling nevével már találkozhattak a magyar nézők is. Anders Refn nálunk az 1979-ben rendezett dán filmhéten mutatkozott be a Jörgensen, a zsaru című olasz mintájú politikai krimijével. Erik Ballingot elsősorban mint az Olsen-sorozat szerzőjét ismerjük, jóllehet az Ártatlan bűntény című filmjével komorabb hangot ütött meg (egy korábbi, 1972-ben rendezett dán filmhéten láthattuk a Filmmúzeumban). Az öt ismeretlen dán művész most mutatkozott be először a magyar közönségnek.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1982/11 02. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6905