KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/február
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
MAGYAR MŰHELY
• Forgách András: A rend éjszakája Beszélgetés a Werckmeister harmóniákról
• Kovács András Bálint: A rend éjszakája Beszélgetés a Werckmeister harmóniákról
• Szilágyi Ákos: A rend éjszakája Beszélgetés a Werckmeister harmóniákról
• Balassa Péter: Zöngétlen tombolás Werckmeister harmóniák
• Hirsch Tibor: Prufrock úr szerelmes éneke Utolsó vacsora az Arabs Szürkéhez
• Bori Erzsébet: A gólya hozta Beszélgetés Gyarmathy Líviával
CYBERVILÁG
• Herpai Gergely: Interaktív hullámok A digitális kultúra két arca
• Zachar Balázs: Fordulat-szám Beszélgetés a digitális forradalomról
• Kriston László: A sz@b@dság pill@n@t@ Paradigmaváltás Hollywoodban – 1. rész
• N. N.: Internet-oldalak

• Szilágyi Ákos: Happykalipszis Brazil és más végtörténetek
SOROZATGYILKOSOK
• Hungler Tímea: Szép a rút Sorozatgyilkos-filmek
• Varró Attila: Amerikai pszeudo Amerikai psycho
KRITIKA
• Galambos Attila: Dalolva a vérpadra Táncos a sötétben
• Varga Balázs: Lelki szemek Vakvagányok
• Békés Pál: Arany országút csillogó gyémántporán Meseautó
KÖNYV
• Kelecsényi László: Úrilány identitást keres Perczel Zita: A Meseautó magányos utasa
LÁTTUK MÉG
• Csont András: Sade márki játékai
• Takács Ferenc: Titus
• Köves Gábor: A sebezhetetlen
• Pápai Zsolt: A vörös bolygó
• Mátyás Péter: Számkivetett
• Vidovszky György: Ősz New Yorkban
• Strausz László: A harc mestere
• Kézai Krisztina: Hullahegyek, fenegyerek
• Hungler Tímea: Hangyák a gatyában
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Bridget Jones tévéje

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Férj és feleség

Csala Károly

 

A szerelem múlandó, a házasság romlandó – hirdeti csaknem minden művében a lengyel irodalom talán első számú ötletembere, Ireneusz Iredynski, aki e film forgatókönyvét is írta. Az író szellemessége vitathatatlan, mélysége vitatható. A film rendezésére ugyanez áll. Sylwester Chęciński tapasztalt, hazájában többszörös díjnyertes rendező: elsősorban színészei kiválasztásával és vezetésével tesz ránk jó benyomást. No, de a történet sovány. Előbb a férj, Roman szemszögéből látjuk: névtelen fenyegető leveleket kap, rettegni kezd, sorra veszi azokat, akiknek élete során ártott, akiket cserbenhagyott, s kiderül, egyikük sem lehet a fenyegetőző. Aztán rémületében átlöki a korláton a sötét lépcsőházban némán közeledő félbolond lakótársát, a rendőrség gyilkosságért letartóztatja. A második részben kiderül, hogy a gyengédséget nélkülöző feleség, Magda volt a névtelen levelek szerzője. A nőnek jó oka van hosszan zokogni, férje vállára borulva, a film végén: bizonyára nem ezt akarta. De azért nem vallja be az igazságot. A dramaturgia trükkössége nem hagyott más teret a rendezőnek és munkatársainak fantáziájuk használatára, mint formális ötletek beépítését a film szövetébe. Az operatőr így azt találta ki, hogy a jelenben játszódó képeket az értékhatárhoz közel eső homályban veszi föl (à la Koltai Lajos), s a visszaemlékezések jeleneteit mutatja normális, nappali megvilágításban. Maché az egész. Csak a jó színészek próbálnak többet adni: elsősorban Andrzej Seweryn és Marzena Trybała, a férj és a feleség alakítói.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1981/02 43-44. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7562