KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/február
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
MAGYAR MŰHELY
• Forgách András: A rend éjszakája Beszélgetés a Werckmeister harmóniákról
• Kovács András Bálint: A rend éjszakája Beszélgetés a Werckmeister harmóniákról
• Szilágyi Ákos: A rend éjszakája Beszélgetés a Werckmeister harmóniákról
• Balassa Péter: Zöngétlen tombolás Werckmeister harmóniák
• Hirsch Tibor: Prufrock úr szerelmes éneke Utolsó vacsora az Arabs Szürkéhez
• Bori Erzsébet: A gólya hozta Beszélgetés Gyarmathy Líviával
CYBERVILÁG
• Herpai Gergely: Interaktív hullámok A digitális kultúra két arca
• Zachar Balázs: Fordulat-szám Beszélgetés a digitális forradalomról
• Kriston László: A sz@b@dság pill@n@t@ Paradigmaváltás Hollywoodban – 1. rész
• N. N.: Internet-oldalak

• Szilágyi Ákos: Happykalipszis Brazil és más végtörténetek
SOROZATGYILKOSOK
• Hungler Tímea: Szép a rút Sorozatgyilkos-filmek
• Varró Attila: Amerikai pszeudo Amerikai psycho
KRITIKA
• Galambos Attila: Dalolva a vérpadra Táncos a sötétben
• Varga Balázs: Lelki szemek Vakvagányok
• Békés Pál: Arany országút csillogó gyémántporán Meseautó
KÖNYV
• Kelecsényi László: Úrilány identitást keres Perczel Zita: A Meseautó magányos utasa
LÁTTUK MÉG
• Csont András: Sade márki játékai
• Takács Ferenc: Titus
• Köves Gábor: A sebezhetetlen
• Pápai Zsolt: A vörös bolygó
• Mátyás Péter: Számkivetett
• Vidovszky György: Ősz New Yorkban
• Strausz László: A harc mestere
• Kézai Krisztina: Hullahegyek, fenegyerek
• Hungler Tímea: Hangyák a gatyában
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Bridget Jones tévéje

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Posta

Olvasói levél – Szerkesztői válasz

Forgatókönyv vagy filmszalag?

Tamás Krisztina

 

A Filmvilág 10. számában apró rejtélyre bukkantam. Mégpedig a szám egyik legérdekesebb összeállításában (Majakovszkij és a film). „4. forgatókönyvemnek A filmszalag béklyójában volt a címe. Miután részletesebben is megismertem a filmezés technikáját, ezt követően olyan forgatókönyvet alkottam, amely tökéletesen beleillett irodalmi újításaink vonulatába” – olvashatjuk a költő szavait a lap belső borítóján és az összeállítás egyik anyagában (Előszó egy kiadatlan forgatókönyv-gyűjteményhez). Ezért roppant meglepő, hogy ennek a forgatókönyvnek a lap 9. oldalán már ez a címe (hatalmas betűkkel): „A forgatókönyv béklyójában.”

Tanácstalan vagyok. Talán a futurista-polgárriasztó Majakovszkij egyik fogása ez? (Ami beleillik irodalmi újításainak vonulatába.) A forgatókönyvet tüzetesen elolvasva inkább egyszerű tévedésnek látszik a dolog. Ha viszont arra gondolok, hogy jó néhány mai rendező vergődik a „forgatókönyv” béklyójában, akkor ez a címcsere (vagy elírás) nem is olyan értelmetlen dolog...

 

Tamás Krisztina

Budapest

 

 

Most már biztos: átok ül Majakovszkij filmrendezői tevékenységén. Lapunkban közölt írásában olvashatjuk, hogy első forgatókönyvét elolvasván az ítészek nemes egyszerűséggel ekként fogalmaztak: „Sületlenség.” Igen, eddig is tudtuk, hogy Majakovszkij forgatókönyveit, filmterveit nem kísérte szerencse, tudtuk: hét forgatókönyve maradt megfilmesítetlenül. Azt azonban nem sejthettük, hogy ez a fátum még ma is él, hogy az ördög (a nyomda vagy a szerkesztőség gonosz ördöge) Majakovszkij-ügyben még ma sem alszik. A helyes cím természetesen A filmszalag béklyójában. Sem Majakovszkij, sem egyetlen futurista vagy polgárriasztó költő és író nem akar műve fölé értelemzavaró címet illeszteni, az avantgarde jellegű címadásnak mindig volt (és van) belső logikája. Olvasónk ugyan érez ilyesmit, legalábbis ha a filmrendezők mai béklyóira gondol. De még csak ez sincs teljesen így. Bizonyára nem egy rendezőnk akkor járna jobban, ha szorosabb, feszesebb forgatókönyvekbe „bújna”. A hibáért minden olvasónktól elnézést kérünk.

 

Üdvözlettel

a Szerkesztőség

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/12 64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7646