KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/február
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
MAGYAR MŰHELY
• Forgách András: A rend éjszakája Beszélgetés a Werckmeister harmóniákról
• Kovács András Bálint: A rend éjszakája Beszélgetés a Werckmeister harmóniákról
• Szilágyi Ákos: A rend éjszakája Beszélgetés a Werckmeister harmóniákról
• Balassa Péter: Zöngétlen tombolás Werckmeister harmóniák
• Hirsch Tibor: Prufrock úr szerelmes éneke Utolsó vacsora az Arabs Szürkéhez
• Bori Erzsébet: A gólya hozta Beszélgetés Gyarmathy Líviával
CYBERVILÁG
• Herpai Gergely: Interaktív hullámok A digitális kultúra két arca
• Zachar Balázs: Fordulat-szám Beszélgetés a digitális forradalomról
• Kriston László: A sz@b@dság pill@n@t@ Paradigmaváltás Hollywoodban – 1. rész
• N. N.: Internet-oldalak

• Szilágyi Ákos: Happykalipszis Brazil és más végtörténetek
SOROZATGYILKOSOK
• Hungler Tímea: Szép a rút Sorozatgyilkos-filmek
• Varró Attila: Amerikai pszeudo Amerikai psycho
KRITIKA
• Galambos Attila: Dalolva a vérpadra Táncos a sötétben
• Varga Balázs: Lelki szemek Vakvagányok
• Békés Pál: Arany országút csillogó gyémántporán Meseautó
KÖNYV
• Kelecsényi László: Úrilány identitást keres Perczel Zita: A Meseautó magányos utasa
LÁTTUK MÉG
• Csont András: Sade márki játékai
• Takács Ferenc: Titus
• Köves Gábor: A sebezhetetlen
• Pápai Zsolt: A vörös bolygó
• Mátyás Péter: Számkivetett
• Vidovszky György: Ősz New Yorkban
• Strausz László: A harc mestere
• Kézai Krisztina: Hullahegyek, fenegyerek
• Hungler Tímea: Hangyák a gatyában
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Bridget Jones tévéje

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Könyv

Olasz kismonográfia – magyar rendezőről

Bádonfai Gábor

Csodálkozással vegyes elragadtatással lapozgatom Bruno de Marchi, milánói egyetemi tanárnak Szabó Istvánról írt könyvecskéjét, amelyet a firenzei Nouva Italia kiadó jelentetett meg.

Csodálkozásom tárgya de Marchi és a kiadó bátorsága. Szabó István kitűnő rendező. Itthon, ahol filmjeit sikerrel játszották, számos, rövidebb-hosszabb írás, cikk, tanulmány jelent meg róla is, műveiről is. Tudomásom szerint Szabó István filmjeit azonban, akárcsak a legtöbb magyar rendezőét, majdnem kizárólag szűk, szakmai körökben ismerik Olaszországban. A nagy, kereskedelmi mozihálózatban sohasem kerültek vetítésre.

Persze a magyar filmekről, különösen a Balázs Béla Stúdió alapító filmeseiről sokat tudhat az olasz olvasó is. Magukat az alkotásokat azonban inkább csak a fesztiválok közönsége, s a különböző filmnapok válogatott nézői látták. Számos magyar filmet a televízió is közvetített. A második csatornán (korlátozott vételi lehetőség mellett). A labdarúgó-világbajnokság mérkőzéseinek közvetítésével egy időben.

Ha a tájékozott olasz nézőt a magyar filmművészetről kérdezik, bizonyára jó néhány rendezőnk nevét felsorolja. Majd szégyenkezve hozzáteszi, hogy filmjeink közül alig-alig látott egyet is.

Dicséretes bátorság kellett tehát ahhoz, hogy erre a „megdolgozatlan” piacra könyvet jelentessenek meg magyar rendezőről.

Lapozgatom a csaknem másfélszáz oldalas könyvet, amelyet a Castoro sorozatban jelentettek meg, s rendkívül tekintélyt parancsoló névsor tűnik szemembe: Antonioni, Godard, Fellini, Rossellini, Hitchcock, Eizenstein, Pasolini, Jancsó, Bergman. Rocha, Polanski, Vertov. A 37. kötet szól Szabó Istvánról.

Az elragadtatás annak szól, hogy a könyv nemcsak megjelent, de jó is. De Marchi avatott értője a magyar filmnek, jó ismerője Szabó István alkotásainak. Rövid interjúban foglalkozik Szabó személyével, művészi elkötelezettségével, majd öt fejezeten keresztül elemzi a filmeket. Érti és értékeli is azokat.

Nem tudom, hogy illetékes hazai szerveink szerepet játszottak-e a könyv megjelentetésében. Buzdítással, dokumentációkkal. Ha igen, dicséretes és bátorításra érdemes kezdeményezés volt. Az első lépéseket nekünk is meg kell tenni, hogy ne csak a szakértők, de minél inkább a széles közönség is megismerje filmművészetünk legjobb alkotásait.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/06 63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7856