KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/február
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
MAGYAR MŰHELY
• Forgách András: A rend éjszakája Beszélgetés a Werckmeister harmóniákról
• Kovács András Bálint: A rend éjszakája Beszélgetés a Werckmeister harmóniákról
• Szilágyi Ákos: A rend éjszakája Beszélgetés a Werckmeister harmóniákról
• Balassa Péter: Zöngétlen tombolás Werckmeister harmóniák
• Hirsch Tibor: Prufrock úr szerelmes éneke Utolsó vacsora az Arabs Szürkéhez
• Bori Erzsébet: A gólya hozta Beszélgetés Gyarmathy Líviával
CYBERVILÁG
• Herpai Gergely: Interaktív hullámok A digitális kultúra két arca
• Zachar Balázs: Fordulat-szám Beszélgetés a digitális forradalomról
• Kriston László: A sz@b@dság pill@n@t@ Paradigmaváltás Hollywoodban – 1. rész
• N. N.: Internet-oldalak

• Szilágyi Ákos: Happykalipszis Brazil és más végtörténetek
SOROZATGYILKOSOK
• Hungler Tímea: Szép a rút Sorozatgyilkos-filmek
• Varró Attila: Amerikai pszeudo Amerikai psycho
KRITIKA
• Galambos Attila: Dalolva a vérpadra Táncos a sötétben
• Varga Balázs: Lelki szemek Vakvagányok
• Békés Pál: Arany országút csillogó gyémántporán Meseautó
KÖNYV
• Kelecsényi László: Úrilány identitást keres Perczel Zita: A Meseautó magányos utasa
LÁTTUK MÉG
• Csont András: Sade márki játékai
• Takács Ferenc: Titus
• Köves Gábor: A sebezhetetlen
• Pápai Zsolt: A vörös bolygó
• Mátyás Péter: Számkivetett
• Vidovszky György: Ősz New Yorkban
• Strausz László: A harc mestere
• Kézai Krisztina: Hullahegyek, fenegyerek
• Hungler Tímea: Hangyák a gatyában
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Bridget Jones tévéje

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Tévémozi

Eper és vér

Karcsai Kulcsár István

A film címének első szava egy nagy amerikai egyetem dékánjának kijelentésére utal, aki a hatvanas évek vége felé ezt mondta: „Hogy a diákok igennel vagy nemmel szavaznak-e valamiről, csak annyit számít nekem, mintha azt közölnék, hogy szeretik-e az epret.” A derék egyetemi elöljáró igencsak rosszkor nyilatkozott meg ilyen módon, hiszen az 1968-as európai diáklázadások hatása ekkor már az amerikai egyetemek területén belül, a campusokon is érződött, sőt a hivatalos politikával elégedetlen fiatal lázongok tüntetései a városok utcáira is átcsaptak. A címben szereplő vér talán nem is szorul magyarázatra, ha a tüntetések elleni rendőri brutalitásra gondolunk. A hatvanas évek végének ezt a lázas hangulatát idézi fel Stuart Hagmann filmje. A rendező, több feltűnést keltő reklámfilm után, huszonnyolc éves korában forgatta ezt az első játékfilmjét. 1970-ben Cannes-ban Gaál István Magasiskola című filmjével megosztva a zsűri díját nyerte vele. Nyugtalanító, érdekes alkotás, bár nem mentes attól a szokványcsillogástól, felületesebb hatáskeltéstől sem, mely sajátja az ilyenfajta új-hollywoodi filmeknek, melyekben a lázadás és az ellene fellépő brutalitás ábrázolása, jól átgondolt számítások után, hirtelen szalonképessé vált.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/05 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7889


előző 1 következőúj komment

Menrot#2 dátum: 2007-11-22 19:22Válasz
Nekem megvan de csak szalagon, azokat meg szórom kifelé.
Egyébként nem jó film szerintem. A végén jó az a nóta, de max ennyi.
Előzmény: norge #1

norge#1 dátum: 2006-08-22 07:48Válasz
Meg van valakinek? Hol lehetne megszerezni? Hol lehet látni? seholse látom ill találom