KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/február
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
MAGYAR MŰHELY
• Forgách András: A rend éjszakája Beszélgetés a Werckmeister harmóniákról
• Kovács András Bálint: A rend éjszakája Beszélgetés a Werckmeister harmóniákról
• Szilágyi Ákos: A rend éjszakája Beszélgetés a Werckmeister harmóniákról
• Balassa Péter: Zöngétlen tombolás Werckmeister harmóniák
• Hirsch Tibor: Prufrock úr szerelmes éneke Utolsó vacsora az Arabs Szürkéhez
• Bori Erzsébet: A gólya hozta Beszélgetés Gyarmathy Líviával
CYBERVILÁG
• Herpai Gergely: Interaktív hullámok A digitális kultúra két arca
• Zachar Balázs: Fordulat-szám Beszélgetés a digitális forradalomról
• Kriston László: A sz@b@dság pill@n@t@ Paradigmaváltás Hollywoodban – 1. rész
• N. N.: Internet-oldalak

• Szilágyi Ákos: Happykalipszis Brazil és más végtörténetek
SOROZATGYILKOSOK
• Hungler Tímea: Szép a rút Sorozatgyilkos-filmek
• Varró Attila: Amerikai pszeudo Amerikai psycho
KRITIKA
• Galambos Attila: Dalolva a vérpadra Táncos a sötétben
• Varga Balázs: Lelki szemek Vakvagányok
• Békés Pál: Arany országút csillogó gyémántporán Meseautó
KÖNYV
• Kelecsényi László: Úrilány identitást keres Perczel Zita: A Meseautó magányos utasa
LÁTTUK MÉG
• Csont András: Sade márki játékai
• Takács Ferenc: Titus
• Köves Gábor: A sebezhetetlen
• Pápai Zsolt: A vörös bolygó
• Mátyás Péter: Számkivetett
• Vidovszky György: Ősz New Yorkban
• Strausz László: A harc mestere
• Kézai Krisztina: Hullahegyek, fenegyerek
• Hungler Tímea: Hangyák a gatyában
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Bridget Jones tévéje

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Szerelem első látásra

Veress József

A pelyhedző állú fiatalemberekkel gyakran megesik, hogy halálosan beleszeretnek valamilyen csinos fruskába. Ilyenkor álmodozni kezdenek és fittyet hánynak a realitásokra. A bódító érzés bűvkörében teljesen átalakul a világ: az élet értelmét – erről a kamasz szentül meg van győződve – kizárólag Ő jelenti. Ő, aki rendszerint mások szemébe szeret nézni…

Murat, a kedves grúz film hőse, efféle szituációba keveredik. Ánya idősebb nála, ám ez a fiút csöppet sem zavarja. Hűséges testőrként követi a lányt; még Ánya házasságának híre sem józanítja ki. A gyógyíthatatlan rajongó az icipici remény szalmaszálába is belekapaszkodik.

Bármennyire furcsa (vagy hihetetlen), de a Szerelem első látásra nem annyira a fiatalok kapcsolatának fejlődéséről szól, mint inkább a grúzok népi karakteréről: talpraesettségükről és vehemenciájukról, érzelmességükről és bölcsességükről. A neorealista képek füzére meglehetősen lazán komponált, egyes poénok túljátszottak, a harmadik harmad kissé fáradt (a rendező nem győzte végig szusszal, mert a befejező részben – váratlanul – moralizálni kezd, ahelyett, hogy továbbra is könnyed derűvel mesélne). Rezo Eszadze komédiája mindamellett üde színfolt a mozimulatságok mostanság sajnálatosan gyérülő sorában. Fontos dolgokat lehet belőle megtudni. Például azt, hogy nehéz levágni egy bárányt. Vagy, hogy az álom segít a bűnök elleni küzdelemben, mivel megvilágosítja az elmét. Továbbá: mindenkinek joga van azt csinálni a bajszával, amit akar.

Néhány remek karakter, emlékezetes epizód, jellegzetes hangulat: ezek a Szerelem első látásra legfőbb erényei. Nem nagy film, de hamisítatlanul grúz film. Ennyi elég minősítésnek is.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/03 39. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7942