KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/február
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
MAGYAR MŰHELY
• Forgách András: A rend éjszakája Beszélgetés a Werckmeister harmóniákról
• Kovács András Bálint: A rend éjszakája Beszélgetés a Werckmeister harmóniákról
• Szilágyi Ákos: A rend éjszakája Beszélgetés a Werckmeister harmóniákról
• Balassa Péter: Zöngétlen tombolás Werckmeister harmóniák
• Hirsch Tibor: Prufrock úr szerelmes éneke Utolsó vacsora az Arabs Szürkéhez
• Bori Erzsébet: A gólya hozta Beszélgetés Gyarmathy Líviával
CYBERVILÁG
• Herpai Gergely: Interaktív hullámok A digitális kultúra két arca
• Zachar Balázs: Fordulat-szám Beszélgetés a digitális forradalomról
• Kriston László: A sz@b@dság pill@n@t@ Paradigmaváltás Hollywoodban – 1. rész
• N. N.: Internet-oldalak

• Szilágyi Ákos: Happykalipszis Brazil és más végtörténetek
SOROZATGYILKOSOK
• Hungler Tímea: Szép a rút Sorozatgyilkos-filmek
• Varró Attila: Amerikai pszeudo Amerikai psycho
KRITIKA
• Galambos Attila: Dalolva a vérpadra Táncos a sötétben
• Varga Balázs: Lelki szemek Vakvagányok
• Békés Pál: Arany országút csillogó gyémántporán Meseautó
KÖNYV
• Kelecsényi László: Úrilány identitást keres Perczel Zita: A Meseautó magányos utasa
LÁTTUK MÉG
• Csont András: Sade márki játékai
• Takács Ferenc: Titus
• Köves Gábor: A sebezhetetlen
• Pápai Zsolt: A vörös bolygó
• Mátyás Péter: Számkivetett
• Vidovszky György: Ősz New Yorkban
• Strausz László: A harc mestere
• Kézai Krisztina: Hullahegyek, fenegyerek
• Hungler Tímea: Hangyák a gatyában
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Bridget Jones tévéje

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

A gyilkos; A csalás

Csillag Márton

Murder; Skin Game – brit, 1930; 1931. Rendezte: Alfred Hitchcock. Szereplők: Herbert Marshall, Nora Baring; illetve Edmund Gwenn, Jill Esmond. Forgalmazza: Caesar Film International. 90 és 85 perc.

 

Hitchcock két korai hangosfilmje nem tartozik hazai remekművei közé, és azon munkák sorát sem gazdagítják, melyekben felismerhető a kézjegy. Mégis tanulságos darabokhoz van szerencsénk, mert bennük a rendező megalkotta a humornak és a drámának azt a sajátos elegyét, mely a későbbiekben is olyan életszerűvé tette filmjeit. Itt nincsenek bámulatos bűntények és suspense, vannak azonban korlátozott mozgásterű hús-vér figurák.

Az 1930-ban készült A gyilkos morális-művészi drámába hajló krimi, élénk ecsetvonásokkal megfestett társadalomrajz, a középpontban egy londoni színészkirállyal, aki önszántából folytat nyomozást a gyilkosság miatt halálra ítélt szubrettke ügyében. Sir John meg van győződve arról, hogy a kolleginája megölésével vádolt lány ártatlan, ezért egy álszíndarabot ír, hogy olvasópróbára hívja, és ezzel csőbe húzza a kenyerét trapézművészként, női dresszekben kereső gyanúsítottat. A film színházi kulisszák mögötti expozíciója izgalmas nyomozást ígér, a középrészt azonban Sir John erkölcsi tipródása tölti ki (a valóság eljátszása után végre alakítani akarja azt), a finálé pedig dosztojevjszkiji fordulatot hoz. Ha tetszik, sokrétű vagy éppenséggel zsánerek közt ingadozó darabbal van dolgunk, melynek erejét csökkenti, hogy a transzvesztita gyanúsítottat egyértelműen romlott, bűnre kész emberként mutatja be.

A gyilkoshoz képest az 1931-es A csalás nagyon kerek, színpadra termett alkotás, egy vidéki arisztokrata család és egy betolakodó iparos bőrre menő torzsalkodásának rövid, de annál intenzívebb története. A cselekmény kiemelt jelenetei tágas szobákban játszódnak vagy éppen egy kastély parkjának árnyékos szegletében, és az indulatok is először terjedelmes szónoklatok formájában szabadulnak el, és csak utána jönnek a tettek. Hitchcock kiváló színészekkel játszatja el a kerek, tanulságos történetet, melynek felmondása során kevésszer él újító filmes eszközökkel. Az egyik ilyen ritka jelenet a viszálykodás középpontjában álló földbirtok árverése, ahol a rendező a Zsarolásból ismert hangjátékkal erősíti fel a suspence-technikával felfűzött képsorokat, és emeli el filmjét a színházi közvetítések színvonaláról.

Extrák: előzetesek.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2007/12 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9214