KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/február
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
MAGYAR MŰHELY
• Forgách András: A rend éjszakája Beszélgetés a Werckmeister harmóniákról
• Kovács András Bálint: A rend éjszakája Beszélgetés a Werckmeister harmóniákról
• Szilágyi Ákos: A rend éjszakája Beszélgetés a Werckmeister harmóniákról
• Balassa Péter: Zöngétlen tombolás Werckmeister harmóniák
• Hirsch Tibor: Prufrock úr szerelmes éneke Utolsó vacsora az Arabs Szürkéhez
• Bori Erzsébet: A gólya hozta Beszélgetés Gyarmathy Líviával
CYBERVILÁG
• Herpai Gergely: Interaktív hullámok A digitális kultúra két arca
• Zachar Balázs: Fordulat-szám Beszélgetés a digitális forradalomról
• Kriston László: A sz@b@dság pill@n@t@ Paradigmaváltás Hollywoodban – 1. rész
• N. N.: Internet-oldalak

• Szilágyi Ákos: Happykalipszis Brazil és más végtörténetek
SOROZATGYILKOSOK
• Hungler Tímea: Szép a rút Sorozatgyilkos-filmek
• Varró Attila: Amerikai pszeudo Amerikai psycho
KRITIKA
• Galambos Attila: Dalolva a vérpadra Táncos a sötétben
• Varga Balázs: Lelki szemek Vakvagányok
• Békés Pál: Arany országút csillogó gyémántporán Meseautó
KÖNYV
• Kelecsényi László: Úrilány identitást keres Perczel Zita: A Meseautó magányos utasa
LÁTTUK MÉG
• Csont András: Sade márki játékai
• Takács Ferenc: Titus
• Köves Gábor: A sebezhetetlen
• Pápai Zsolt: A vörös bolygó
• Mátyás Péter: Számkivetett
• Vidovszky György: Ősz New Yorkban
• Strausz László: A harc mestere
• Kézai Krisztina: Hullahegyek, fenegyerek
• Hungler Tímea: Hangyák a gatyában
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Bridget Jones tévéje

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Excsajok szelleme

Tüske Zsuzsanna

Ghosts of Girlfriends Past – amerikai, 2009. Rendezte: Mark Waters. Írta: Scott Moore és Jon Lucas. Kép: Daryn Okada. Zene: Rolfe Kent. Szereplők: Matthew McConaughey (Connor Mead), Jennifer Garner (Jenny Perotti), Michael Douglas (Wayne bácsi), Breckin Meyer (Paul), Emma Stone (Allison Vandermeersh). Gyártó: New Line Cinema / Panther. Forgalmazó: InterCom. Feliratos. 101 perc.

 

Hollywood habos-babos romkom kollekciójának számtalan mintapéldánya bizonyítja, milyen jól megfér egymással a szerelem és a természetfeletti, különösen ha románc-képtelen főhőst terelgető szellemek alakjában jelenik meg. Erre a tematikára épül többek között a 90-es évek egyik bájos alkotása, a Lelkük rajta! vagy akár az elmúlt év keserédes darabja a Kísértetváros. Úgy tűnik, a holt lelkek idén sem nyugszanak: ezúttal a futószalagon ontott esküvői vígjátékok pasztellvilágába férkőztek be, az egyszer használatos Csak a testemen át után Dickens klasszikusa, a Karácsonyi ének meséjét szabadon követve.

A kortárs történet hőse zsémbes öregúr helyett jóképű alfahím, Connor Mead, aki két kézzel szórja a szebbnél szebb nőket és mondén könnyedséggel gyalogol át a szíveken. Nem igen fűlik hozzá a foga, mégis kénytelen elmenni öccse esküvőjére, ahol a romantikáról és házasságról vallott szarkasztikus nézeteivel rövid úton magára haragítja régi szerelmét és az egész násznépet. A büntetés nem várat magára: halott nagybácsijától (egyben egykori mesterétől) üzenetet kap, amely szerint három szellem keresi fel azért, hogy szembesítsék múlttal, jelennel és jövővel, valamint megmutassák neki, hogyan cserélte le emberi vonásait macsó-maszkra.

Mark Waters a Ha igaz volnával már szerzett némi tapasztalatot szerelmes-szellemes komédiák terén, idei alkotása mégis a cselekményvezetés következetlenségei (pl. flashback-idegen montázs-szekvencia használata), a sokszor működésképtelennek bizonyuló helyzetkomikum és mindennemű spiritusz hiányában mindössze balul elsült szeánszként könyvelhető el. Hiába az ismerős terep, az Excsajok szelleme legalább olyan reménytelenül tapogatózik, mint agglegény hőse, aki pezsgősüveggel próbál megtámasztani egy megroggyant esküvői tortát.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/07 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9815