KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/március
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Kelecsényi László: Sinkovits Imre (1928–2001)

• Lengyel László: Szabadlegény Jancsó 80
• Vidovszky György: Jancsó, a király Beszélgetés középiskolásokkal
• Mundruczó Kornél: Állatkerti mesék Jancsó 80
• Bikácsy Gergely: Mozilidérc Mándy mozija
TELEVÍZÓ
• Schubert Gusztáv: A szépség rabjai Televízió: férfireklám
• Hammer Ferenc: Claudia Citroën Nők a tévéreklámban
• Mihancsik Zsófia: A láthatatlan kéz Beszélgetés Levendel Ádámmal
• N. N.: Az amerikai tévéreklám (1945–95)
CYBERVILÁG
• Sipos Júlia: A hálózott ember Beszélgetés Nyíri Kristóf filozófussal
• Kriston László: e-demokráci@? Paradigmaváltás Hollywoodban – 2. rész
• Kriston László: Párhuzamok Könyvszakma – Filmipar
• Kömlődi Ferenc: Gépi balettek Robotrendezők

• Beregi Tamás: Monty-montázs Angol humor
• N. N.: Monty Python repülő CD-ROM-jai
• Karafiáth Judit: A megtalált Proust Az eltűnt idő filmjei
• Ardai Zoltán: Időnk Leával A fogolynő
FESZTIVÁL
• Kovács András Bálint: A kőkori szappanopera Pordenone

• Csont András: Egy brassói Párizsban Brassaï-kiállítás
FILMZENE
• Szőnyei Tamás: Sűrített idő Beszélgetés Szemző Tiborral
KRITIKA
• Csengery Kristóf: Bartók-kenyér Gyökerek
• Gelencsér Gábor: Mértékrend Zalán Vince: Gaál István krónikája
• Varró Attila: A kép ópiuma Rekviem egy álomért
• Takács Ferenc: T-modell Dr. T és a nők
• Báron György: A Szovjetunió magányos hőse Vorosilov mesterlövésze
LÁTTUK MÉG
• Pályi András: Pan Tadeusz
• Varró Attila: Tigris és Sárkány
• Csantavéri Júlia: Malena
• Köves Gábor: Wonder Boys
• Reményi József Tamás: Betty nővér
• Ádám Péter: A meztelen Maya
• Nevelős Zoltán: Billy Elliot
• Kis Anna: Anyegin
• Strausz László: Szívörvény
• Tamás Amaryllis: A jövő kezdete
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Temetés

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Gyönyörű mocsokságok

Köves Gábor

 

Stephen Frears ott folytatja, ahol legutóbb abbahagyta: saját lelkiismerete és mások elvárásai között ingázik. Újdonságképpen most egy filmen belül teszi mindezt, pontos arányérzékkel, jó ízléssel. Sikerrel ötvözi a társadalmi igazságtalanságokra fogékony, szociografikus elkötelezettségű iskola érzékenységét a thrillerek hősökre és gonoszokra osztott fekete-fehér álomvilágával. Főhőse Okwe, az afrikai orvosból lett illegális bevándorló, nappal taxis, éjszaka portás Londonban. Tartásában, erkölcsi meggyőződésének szilárdságában és kifogástalanul vasalt ingeiben van valami népmeseien lefegyverző. Az összefonódó küzdelmük során hősünkbe beleszerető, Amerikába vágyó török lány is nehezen illeszthető a valóságos figurák sorába. Ahogy a gonoszok is hol egy ördögi vigyorú főportás, kíméletlen bevándorlási ellenőr vagy eunuch-kinézetű zugvarrodás képében állnak boldogulásuk útjába. Frears filmje valós környezetbe helyezett romantikus fantázia. A fordulatos történetben szervkereskedők és a bevándorlási hivatal emberei borzolják kedélyeinket, a WC-ből egy emberi szív kerül elő, a Baltic Hotel elnéptelenedett folyosói a Ragyogás dermesztő légkörét idézik, s nem marad el a hitchcocki suspense-technika alkalmazása sem. Egyszer-egyszer azonban a rendező felemeli kameráját a bevándorlók szemmagasságából, és elnéz London szép és büszke metropolisza felett. Mintha csak bejelölné a világok határait. Frears alvilága fölött ott magasodik elérhetetlenül, délibáb-módjára a Tower, a Szent Pál székesegyház és a Picadilly Circus. A Gyönyörű mocsokságok szépen felépített romantikus mese, mégsem hazug film. Az arany középutat választó, jól sikerült kísérlet, melyben győznek a jók, és megbűnhődnek a rosszak, de a háttérből időnként átszivárog valami a kültelki presszók és taxiállomások kellemetlen világából, és a hősök mögül előtűnik néha egy-egy egykedvű, fásult arc, melyek többet mondanak nyomorról és embertelenségről, mint minden direkt törekvés és drámai illusztráció.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2004/01 62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1759