KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/március
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Kelecsényi László: Sinkovits Imre (1928–2001)

• Lengyel László: Szabadlegény Jancsó 80
• Vidovszky György: Jancsó, a király Beszélgetés középiskolásokkal
• Mundruczó Kornél: Állatkerti mesék Jancsó 80
• Bikácsy Gergely: Mozilidérc Mándy mozija
TELEVÍZÓ
• Schubert Gusztáv: A szépség rabjai Televízió: férfireklám
• Hammer Ferenc: Claudia Citroën Nők a tévéreklámban
• Mihancsik Zsófia: A láthatatlan kéz Beszélgetés Levendel Ádámmal
• N. N.: Az amerikai tévéreklám (1945–95)
CYBERVILÁG
• Sipos Júlia: A hálózott ember Beszélgetés Nyíri Kristóf filozófussal
• Kriston László: e-demokráci@? Paradigmaváltás Hollywoodban – 2. rész
• Kriston László: Párhuzamok Könyvszakma – Filmipar
• Kömlődi Ferenc: Gépi balettek Robotrendezők

• Beregi Tamás: Monty-montázs Angol humor
• N. N.: Monty Python repülő CD-ROM-jai
• Karafiáth Judit: A megtalált Proust Az eltűnt idő filmjei
• Ardai Zoltán: Időnk Leával A fogolynő
FESZTIVÁL
• Kovács András Bálint: A kőkori szappanopera Pordenone

• Csont András: Egy brassói Párizsban Brassaï-kiállítás
FILMZENE
• Szőnyei Tamás: Sűrített idő Beszélgetés Szemző Tiborral
KRITIKA
• Csengery Kristóf: Bartók-kenyér Gyökerek
• Gelencsér Gábor: Mértékrend Zalán Vince: Gaál István krónikája
• Varró Attila: A kép ópiuma Rekviem egy álomért
• Takács Ferenc: T-modell Dr. T és a nők
• Báron György: A Szovjetunió magányos hőse Vorosilov mesterlövésze
LÁTTUK MÉG
• Pályi András: Pan Tadeusz
• Varró Attila: Tigris és Sárkány
• Csantavéri Júlia: Malena
• Köves Gábor: Wonder Boys
• Reményi József Tamás: Betty nővér
• Ádám Péter: A meztelen Maya
• Nevelős Zoltán: Billy Elliot
• Kis Anna: Anyegin
• Strausz László: Szívörvény
• Tamás Amaryllis: A jövő kezdete
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Temetés

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Gothika

Varró Attila

 

A Freedom Fries Amerikájában kivételesen nagy szó, hogy a megvetett franciák évek óta először nemcsak aljas gonosztevők szerepkörében bukkannak fel Hollywood táján (Bad Boys 2; Mátrix 2; Vágd pofán a franciát!), de filmrendezőként is esélyt kaphatnak: a Dobermanos Kounen egy western-képregény adaptációjával bizonyíthat (Blueberry), míg Mathieu Kassovitz egy éjsötét thriller megvalósításának lehetőségét nyerte el a Dark Castle ötlet-tomboláján. Az egyéjszakás kalandjairól ismert horror-stúdió (Ház a Kísértet-hegyen; 13 kísértet) olcsó klasszikusok olcsó újrafeldolgozása helyett ezúttal merészet gondolt, és a francia direktor mellé költségesebb sztárokba (Halle Berry, Penelope Cruz), sőt önálló történetbe is invesztált némi tőkét. Lélekgyógyász hősnőnk egy eldugott elmegyógyintézetben kezeli női elítéltjeit, mígnem egy viharos napon az ismerős cellák egyikében ébred, jókora amnéziával. A vád az intézet vezetőjének (egyben szeretett férjének) baltás lemészárlása, feladata pedig az alaphelyzettől elvárt: bizonyítani ártatlanságát a valódi felelős felderítésével.

Ínséges időnkben, mikor már a kaliforniai Disneyland elvarázsolt kastélyából is kísértetfilm készül (Elvarázsolt kastély), igazán érdemes megbecsülni az eredeti forgatókönyveket, főként az agyonhasznált rémzsánerekben. Sebastian Gutierrez (Az áruló csókja) író-rendező története sajnos még így is csalódás, főként mivel a bővérű műfajorgia egyik résztvevőjének igényeit sem képes kielégíteni. Hiába a Bíbor folyókból ismerős intenzíven nyomasztó, klausztrofób képi világ és a főszereplőnő riadt őzike-tekintete, ha a cselekmény esetlenül váltogat a természetfeletti horror, pszichothriller, börtöndráma és snuff-videós sorozatgyilkos-film kötelező kliséi között, miközben mégis végig kiszámítható marad. A túlzás és a valószínűtlen mindig is intim viszonyban volt a B-szériás rémisztgetéssel, a Gothikából azonban épp a legfontosabb hiányzik: az öncélú sokk-kezeléseket felszabadító erejű terápiává változtató koherens filmélmény.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2004/04 60-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1894