KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/március
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Kelecsényi László: Sinkovits Imre (1928–2001)

• Lengyel László: Szabadlegény Jancsó 80
• Vidovszky György: Jancsó, a király Beszélgetés középiskolásokkal
• Mundruczó Kornél: Állatkerti mesék Jancsó 80
• Bikácsy Gergely: Mozilidérc Mándy mozija
TELEVÍZÓ
• Schubert Gusztáv: A szépség rabjai Televízió: férfireklám
• Hammer Ferenc: Claudia Citroën Nők a tévéreklámban
• Mihancsik Zsófia: A láthatatlan kéz Beszélgetés Levendel Ádámmal
• N. N.: Az amerikai tévéreklám (1945–95)
CYBERVILÁG
• Sipos Júlia: A hálózott ember Beszélgetés Nyíri Kristóf filozófussal
• Kriston László: e-demokráci@? Paradigmaváltás Hollywoodban – 2. rész
• Kriston László: Párhuzamok Könyvszakma – Filmipar
• Kömlődi Ferenc: Gépi balettek Robotrendezők

• Beregi Tamás: Monty-montázs Angol humor
• N. N.: Monty Python repülő CD-ROM-jai
• Karafiáth Judit: A megtalált Proust Az eltűnt idő filmjei
• Ardai Zoltán: Időnk Leával A fogolynő
FESZTIVÁL
• Kovács András Bálint: A kőkori szappanopera Pordenone

• Csont András: Egy brassói Párizsban Brassaï-kiállítás
FILMZENE
• Szőnyei Tamás: Sűrített idő Beszélgetés Szemző Tiborral
KRITIKA
• Csengery Kristóf: Bartók-kenyér Gyökerek
• Gelencsér Gábor: Mértékrend Zalán Vince: Gaál István krónikája
• Varró Attila: A kép ópiuma Rekviem egy álomért
• Takács Ferenc: T-modell Dr. T és a nők
• Báron György: A Szovjetunió magányos hőse Vorosilov mesterlövésze
LÁTTUK MÉG
• Pályi András: Pan Tadeusz
• Varró Attila: Tigris és Sárkány
• Csantavéri Júlia: Malena
• Köves Gábor: Wonder Boys
• Reményi József Tamás: Betty nővér
• Ádám Péter: A meztelen Maya
• Nevelős Zoltán: Billy Elliot
• Kis Anna: Anyegin
• Strausz László: Szívörvény
• Tamás Amaryllis: A jövő kezdete
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Temetés

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Volt egyszer egy Mexikó

Kovács Marcell

 

Nincs az a sovány akcióhős, akiről kellő odafigyeléssel ne lehetne egy harmadik bőrt is lehúzni több-kevesebb sikerrel. Hongkongban a szabadságharcos Wong Fei-Hung egyenesen törzsvendég a mozivásznon, csak Tsui Hark négyszer rendezte meg a kalandjait. A Volt egyszer egy Kína-filmek az epikus távlatokat ígérő címen túl nem sok rokonságot mutatnak a Volt egyszer egy Vadnyugattal, vígjátéki elemekkel tarkított kosztümös kalandfilmek a rendező jellegzetes, apróra vágott akciójeleneteinek özönével. A Volt egyszer egy Mexikót ellenben egyértelműen Leone mesterműve, illetve mesterművei ihlették, még akkor is, ha az erős drámaiságot látványos akciókkal kiváltó megvalósítás inkább Tsui sorozatát idézi.

A bosszúálló gitárművész történetében kezdettől fogva ott bujkál a mitikus karikatúrákat rajzoló spagettiwestern, és Leone dollár-trilógiáját véve alapul nem meglepő, hogy az ünnepélyes harmadik felvonás nem csak összegezni akarja, de minden szempontból meg is kívánja haladni az eddigi eredményeket.

Túlvállalta magát, úgy látszik, az író-rendező-mindenes, mert a végeredmény a szépen fényképezett és száz százalékig filmhű digitális felvételeken kívül minden tekintetben elmarad a várakozásoktól. A veszedelmes drogkereskedő katonai puccs-kísérlete körül bonyolódó sztori főhősévé a Johnny Depp alakította simlis CIA-ügynök lép elő, mert az időközben megözvegyült korábbi címszereplő koncepciótlan emlékképekből és csak ritkán ötletes akciókból összeálló bosszúhistóriája legfeljebb mellékszálként működik. A szövevényesnek szánt, több vonalon futó történet karakterei a nyugalmazott FBI-nyomozó keserű figurája (Ruben Blades) kivételével nem kelnek életre. A párbajjelenetek összecsapottak, Salma Hayeket alig látni, és hiába a bizarr arccsere a sebészeten, hiába a B kategóriás spagettik vak revolverhőse, ha a vidám, zászlólengetős befejezés egyszerűen csak bárgyú.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2003/12 60-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2024