KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/március
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Kelecsényi László: Sinkovits Imre (1928–2001)

• Lengyel László: Szabadlegény Jancsó 80
• Vidovszky György: Jancsó, a király Beszélgetés középiskolásokkal
• Mundruczó Kornél: Állatkerti mesék Jancsó 80
• Bikácsy Gergely: Mozilidérc Mándy mozija
TELEVÍZÓ
• Schubert Gusztáv: A szépség rabjai Televízió: férfireklám
• Hammer Ferenc: Claudia Citroën Nők a tévéreklámban
• Mihancsik Zsófia: A láthatatlan kéz Beszélgetés Levendel Ádámmal
• N. N.: Az amerikai tévéreklám (1945–95)
CYBERVILÁG
• Sipos Júlia: A hálózott ember Beszélgetés Nyíri Kristóf filozófussal
• Kriston László: e-demokráci@? Paradigmaváltás Hollywoodban – 2. rész
• Kriston László: Párhuzamok Könyvszakma – Filmipar
• Kömlődi Ferenc: Gépi balettek Robotrendezők

• Beregi Tamás: Monty-montázs Angol humor
• N. N.: Monty Python repülő CD-ROM-jai
• Karafiáth Judit: A megtalált Proust Az eltűnt idő filmjei
• Ardai Zoltán: Időnk Leával A fogolynő
FESZTIVÁL
• Kovács András Bálint: A kőkori szappanopera Pordenone

• Csont András: Egy brassói Párizsban Brassaï-kiállítás
FILMZENE
• Szőnyei Tamás: Sűrített idő Beszélgetés Szemző Tiborral
KRITIKA
• Csengery Kristóf: Bartók-kenyér Gyökerek
• Gelencsér Gábor: Mértékrend Zalán Vince: Gaál István krónikája
• Varró Attila: A kép ópiuma Rekviem egy álomért
• Takács Ferenc: T-modell Dr. T és a nők
• Báron György: A Szovjetunió magányos hőse Vorosilov mesterlövésze
LÁTTUK MÉG
• Pályi András: Pan Tadeusz
• Varró Attila: Tigris és Sárkány
• Csantavéri Júlia: Malena
• Köves Gábor: Wonder Boys
• Reményi József Tamás: Betty nővér
• Ádám Péter: A meztelen Maya
• Nevelős Zoltán: Billy Elliot
• Kis Anna: Anyegin
• Strausz László: Szívörvény
• Tamás Amaryllis: A jövő kezdete
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Temetés

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Testek csábítása

Fáber András

 

Az irodalomban Lukianosztól Sartre-ig, a filmművészetben Luis Buñueltól Makk Károlyig terjed azoknak a névsora, akiket műre ihletett „a világ legősibb mestersége”, vagyis a prostitúció. Ki erkölcsi, ki emberi, ki üzleti oldalát tartja kiemelendőnek, s kanyarít a probléma köré felfogásától és vérmérsékletétől függően könnyfakasztó tragédiát vagy sikamlós komédiát. Konszolidált korunk, úgy látszik, nem kedvez a művészetben sem a szélsőségeknek, így aztán Robert van Ackeren új filmje, melynek érdemeként említhetjük, hogy mentes mindennemű ízléstelenségtől, valahol középen egyensúlyoz édes és keserű, vidám és szomorú, mókás és megrendítő között.

Hősnője amolyan félig önjelölt, félig kiszemelt robotosa az említett mesterség egy speciális válfajának: bájaira főként a szado-mazochisztikus erotika rabjai vevők. Társa, szerelme – rokonszenves küllemű fiatalember, akivel véletlenül köt ismeretséget – férfiúi erejét bocsátja áruba, jobbára parlagon hagyott vagy megcsalt asszonyoknak. A párocska között cseppet sem frivol érzelmi bonyodalom támad: az ifjú féltékennyé válik barátnője „specialitására” (melynek gyakorlása közben egy ízben meg is lesi, a nézővel együtt szemtanújává válva Krafft-Ebing Psychopathia sexualis című avulhatatlan forrásmunkája alapján egy újabb esettanulmánynak), a lány pedig véletlenül tudomást szerez szerelme homoerotikus vonzalmáról közös barátjuk, egy javakorabeli galéria-tulajdonos iránt. Mindeme – olykor erőszakoknak ható – konfliktusok vezetnek a film eredeti címében említett flambírozáshoz. Aggodalomra semmi ok: az alkotók a végkifejletben sem szegik meg az „aurea mediocritas” önként vállalt horatiusi szabályát. A főszereplőnőnek – a fizikai és érzelmi „megperzselődésen” kívül – nem esik komolyabb baja. A nézőnek sem, akit ez a közép-műfajú, közepes tehetséggel és invencióval elkészített film nem állít nagyobb intellektuális, érzelmi vagy esztétikai erőfeszítés elé.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1989/03 54-55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5336