KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/március
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Kelecsényi László: Sinkovits Imre (1928–2001)

• Lengyel László: Szabadlegény Jancsó 80
• Vidovszky György: Jancsó, a király Beszélgetés középiskolásokkal
• Mundruczó Kornél: Állatkerti mesék Jancsó 80
• Bikácsy Gergely: Mozilidérc Mándy mozija
TELEVÍZÓ
• Schubert Gusztáv: A szépség rabjai Televízió: férfireklám
• Hammer Ferenc: Claudia Citroën Nők a tévéreklámban
• Mihancsik Zsófia: A láthatatlan kéz Beszélgetés Levendel Ádámmal
• N. N.: Az amerikai tévéreklám (1945–95)
CYBERVILÁG
• Sipos Júlia: A hálózott ember Beszélgetés Nyíri Kristóf filozófussal
• Kriston László: e-demokráci@? Paradigmaváltás Hollywoodban – 2. rész
• Kriston László: Párhuzamok Könyvszakma – Filmipar
• Kömlődi Ferenc: Gépi balettek Robotrendezők

• Beregi Tamás: Monty-montázs Angol humor
• N. N.: Monty Python repülő CD-ROM-jai
• Karafiáth Judit: A megtalált Proust Az eltűnt idő filmjei
• Ardai Zoltán: Időnk Leával A fogolynő
FESZTIVÁL
• Kovács András Bálint: A kőkori szappanopera Pordenone

• Csont András: Egy brassói Párizsban Brassaï-kiállítás
FILMZENE
• Szőnyei Tamás: Sűrített idő Beszélgetés Szemző Tiborral
KRITIKA
• Csengery Kristóf: Bartók-kenyér Gyökerek
• Gelencsér Gábor: Mértékrend Zalán Vince: Gaál István krónikája
• Varró Attila: A kép ópiuma Rekviem egy álomért
• Takács Ferenc: T-modell Dr. T és a nők
• Báron György: A Szovjetunió magányos hőse Vorosilov mesterlövésze
LÁTTUK MÉG
• Pályi András: Pan Tadeusz
• Varró Attila: Tigris és Sárkány
• Csantavéri Júlia: Malena
• Köves Gábor: Wonder Boys
• Reményi József Tamás: Betty nővér
• Ádám Péter: A meztelen Maya
• Nevelős Zoltán: Billy Elliot
• Kis Anna: Anyegin
• Strausz László: Szívörvény
• Tamás Amaryllis: A jövő kezdete
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Temetés

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Egy botrány részletei

Csillag Márton

Notes on a Scandal – amerikai, 2006. Rendezte: Richard Eyre. Írta: Zoë Heller regényéből Patrick Marber. Kép: Chris Menges. Zene: Phillip Glass. Szereplők: Cate Blanchett (Sheba), Judi Dench (Barbara), Tom Georgeson (Ted), Michael Maloney (Sandy). Gyártó: DNA Film / Scott Rudin Productions. Forgalmazó: InterCom. Feliratos. 102 perc.

 

A londoni német–zsidó emigráns családban felnőtt, jelenleg az Egyesült Államokban élő, tekintélyes New York-i lapokban publikáló Zoë Heller 2003-as sikerkönyve legalább akkora stílusbravúr, mint amekkora szerencse, hogy annak filmfeldolgozását egy elismert brit színházi rendezőre bízták. Igaz, Sir Richard Eyre 2001-ben már rendezett egy életrajzi filmdrámát a regényíró és filozófus Iris Murdoch különös szerelmi életéről (Iris – Egy csodálatos női elme), az Egy botrány részletei adaptációja mégis nagy, de végül sikerrel levezényelt feladat elé állította őt.

Heller könyve egy harmadik személy, az idős történelemtanár Barbara Covett (Judi Dench) naplóbejegyzései segítségével dokumentálja a gyönyörű és boldogtalan rajztanár Sheba Hart (Cate Blanchett) és a tizenöt éves diákfiú Steven Connelly (Andrew Simpson) viharos szexuális kapcsolatát. Eyre és a forgatókönyvíró Patrick Marber (Közelebb) azonban nemcsak narrátorként, de szereplőként is beemeli a történetbe Barbara karakterét, aki magányában testi-lelki barátnőre vágyik, és nem fukarkodik az eszközökben, hogy az időközben vele bizalmas viszonyba került Shebát elválassza családjától. A két nő barátsága tehát idővel – köszönhetően Sheba férje és családja iránti hűtlenségének, valamint Barbara akaratosságának – viharos és veszedelmes kapcsolattá alakul, melyet Eyre nem kamaraküzdelemként tálal, hanem feszesre vágott, mozgalmas szocio-drámaként: két korosztály, két társadalmi osztály, két értékrend és – nem utolsósorban – két csodálatos színésznő összecsapásaként.

Eyre furcsa thrillert rendezett, melyben egy látszólag ártalmatlan idős tanárnő mentális sorozatgyilkosként mozgatja a szálakat, miközben a szerencsésebb környezetből érkező, mégis megnyomorított fiatal szépség élete kártyavárként omlik össze az intrikák és társadalmi elvárások súlya alatt.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2007/03 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8927