KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/március
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Kelecsényi László: Sinkovits Imre (1928–2001)

• Lengyel László: Szabadlegény Jancsó 80
• Vidovszky György: Jancsó, a király Beszélgetés középiskolásokkal
• Mundruczó Kornél: Állatkerti mesék Jancsó 80
• Bikácsy Gergely: Mozilidérc Mándy mozija
TELEVÍZÓ
• Schubert Gusztáv: A szépség rabjai Televízió: férfireklám
• Hammer Ferenc: Claudia Citroën Nők a tévéreklámban
• Mihancsik Zsófia: A láthatatlan kéz Beszélgetés Levendel Ádámmal
• N. N.: Az amerikai tévéreklám (1945–95)
CYBERVILÁG
• Sipos Júlia: A hálózott ember Beszélgetés Nyíri Kristóf filozófussal
• Kriston László: e-demokráci@? Paradigmaváltás Hollywoodban – 2. rész
• Kriston László: Párhuzamok Könyvszakma – Filmipar
• Kömlődi Ferenc: Gépi balettek Robotrendezők

• Beregi Tamás: Monty-montázs Angol humor
• N. N.: Monty Python repülő CD-ROM-jai
• Karafiáth Judit: A megtalált Proust Az eltűnt idő filmjei
• Ardai Zoltán: Időnk Leával A fogolynő
FESZTIVÁL
• Kovács András Bálint: A kőkori szappanopera Pordenone

• Csont András: Egy brassói Párizsban Brassaï-kiállítás
FILMZENE
• Szőnyei Tamás: Sűrített idő Beszélgetés Szemző Tiborral
KRITIKA
• Csengery Kristóf: Bartók-kenyér Gyökerek
• Gelencsér Gábor: Mértékrend Zalán Vince: Gaál István krónikája
• Varró Attila: A kép ópiuma Rekviem egy álomért
• Takács Ferenc: T-modell Dr. T és a nők
• Báron György: A Szovjetunió magányos hőse Vorosilov mesterlövésze
LÁTTUK MÉG
• Pályi András: Pan Tadeusz
• Varró Attila: Tigris és Sárkány
• Csantavéri Júlia: Malena
• Köves Gábor: Wonder Boys
• Reményi József Tamás: Betty nővér
• Ádám Péter: A meztelen Maya
• Nevelős Zoltán: Billy Elliot
• Kis Anna: Anyegin
• Strausz László: Szívörvény
• Tamás Amaryllis: A jövő kezdete
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Temetés

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Buhera mátrix

Csillag Márton

Buhera mátrix – magyar, 2007. Rendezte: Márton István. Írta: Litkai Gergely. Kép: Márton Balázs. Szereplők: Bánki Gergely (Geri), Tóth Orsolya (Zsófi), Hollósi Frigyes (Tibi), Badár Sándor (Kopasz 1), Szabó Győző (Kopasz 2). Gyártó: Megafilm. Forgalmazó: Hungaricom. 80 perc.

 

Az azonos szereplőkkel, esetleg hasonló figurákkal forgatott vagy egyszerűen közös témát körbejáró kisfilmek szoros egymásutániságát a szakirodalom szkeccsfilmnek, vagy még találóbb kifejezéssel élve epizódfilmnek nevezi. Egy ilyen filmet rendszerint több ember rendez, így epizódonként nemcsak új történettel ismerkedhetünk meg, de az előzőtől eltérő rendezői látásmóddal is, a téma adott direktorra jellemző, egyéni hangú megközelítésével.

Szerkezetét tekintve a szkeccsfilmes hagyományokat követi a leginkább színházi tévéközvetítések és szappanoperák rendezőjeként ismert Márton István filmje is, csakhogy a Buhera mátrixban bemutatott három epizód között nincsen hangnemváltás, az erőltetetten szellemes narráció pedig mindvégig változatlan – pontosabban változatlanul esetlen. Az első jelenségre kézenfekvő a válasz: mivel mindhárom történetet Márton rendezte, nincsen köztük stílusbeli különbség, így aztán a film sorsa a sebesen összetákolt – és éppen ezért gyenge – kerettörténet összetartó erejére van bízva. Miért pont ezt a három epizódot kell végignéznünk Litkai Gergely, a magyar stand-up comedy önjelölt királyának életéből? Miért kell egyáltalán egyetlen epizódot is végignéznünk Litkai életéből? Erre csak egyetlen frappáns válasz lehetne: ha végignevetnénk a filmet. Márton és Litkai a mindennapi kis magyar buherát akarja kiröhögtetni, de ahogy teszik, az éppolyan gagyi munka, mint amin ironizálni szeretnének.

A második jelenségre szintén nem nehéz választ találni: a jól időzített mondatokra, óvatosan elhelyezett poénokra épülő stand-up comedy műfaja csak nehezen ültethető át filmre, és ha az ember egy az egyben a sztorik képes illusztrációjaként kívánja megoldani a feladatot, nem is járhat sikerrel, hiszen a narráció még egy Malick- vagy Scorsese-filmben sem helyettesítheti a gondosan felépített képi elbeszélés erejét. Ráadásul Woody Allen sem úgy ír forgatókönyvet, hogy három közönségkedvenc történetét egy laza szállal összefűzi, majd imádkozni kezd, hogy a poén a vásznon is működjön, hanem perverz magasságokba csap és csehovi mélységekbe ás, hogy akár egy pofonegyszerű történetet is kellő részletgazdagsággal tálaljon, és könnyedén hozza helyzetbe szereplőit.

A Buhera mátrix ezzel szemben szinte kizárólag bulvárfilmes mélységeket tartogat a nézők számára, és nagy lendülettel simul bele a „sit-down tragédiák” sorába.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2007/04 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8959