KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/április
KRÓNIKA
• N. N.: A 32., Millenniumi Magyar Filmszemle díjai
• N. N.: Képtávíró
• N. N.: Hibaigazítás
FILMSZEMLE
• Schubert Gusztáv: Gengszterek és angyalok Játékfilmek
• Bikácsy Gergely: Kamasz Budától kamasz-Debrecenig Elsőfilmesek
• Stőhr Lóránt: Még csak húsz százalékon égünk Beszélgetés Hajdu Szabolccsal, Mundruczó Kornéllal és Török Ferenccel
• Muhi Klára: Kézigránát, levélbomba, szelíd Apokalipszis Kisjátékfilmek
• Ormos Mária: Hű filmemlékezet Dokumentumfilmek
• Gelencsér Gábor: Költött valóság A dokumentarista módszer

• Forgách András: Túl közel a távolsághoz Szerelemre hangolva
• Turcsányi Sándor: Mozi a téren Cseh hullámok
• Dániel Ferenc: Švejkelés Rudolf Hrušínský-sorozat
• Bori Erzsébet: Hátranézet Új orosz filmek
• Trosin Alekszandr: Galivúd Orosz filmtörvény
• Schubert Gusztáv: A detektívek bűne Rekviem a film noirért
MÉDIA
• Kömlődi Ferenc: Digitális felforgatás Média-stratégiák és a harmadik út

• Takács Ferenc: Angol dada Monty Python Repülő Cirkusza
KRITIKA
• Varga Balázs: Rend nélkül Anarchisták
LÁTTUK MÉG
• Glauziusz Tamás: Harry csak jót akar
• Varró Attila: Ó, testvér, merre visz utad?
• Ádám Péter: Csokoládé
• Korcsog Balázs: Taxi 2
• Csont András: Fedezd fel Forrestert!
• Elek Kálmán: Sátánka
• Köves Gábor: Túszharc
• Harmat György: Férfibecsület
• Kézai Krisztina: Majdnem híres
• de Châtel Andrea: Mi kell a nőnek?
• Hungler Tímea: Bagger Vance legendája
• Tamás Amaryllis: Az ezredes úrnak nincs, aki írjon
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Riki-tiki tévé

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Dante: Pokol

Sepsi László

Dante’s Inferno – amerikai, 2007. Rendezte: Sean Meredith. Forgalmazó: InterCom. 88 perc.

 

Az Isteni színjáték minden kétséget kizáróan legvirulensebb része, a pokolbéli utazást megéneklő első rész ezúttal egyedi bábanimációs feldolgozást kapott. Sean Meredith munkáját nem elsősorban az aktualizálás heveny igénye teszi emlékezetessé (Dantéhoz hasonlóan a legtöbbször zsúfolt metropoliszok képében megjelenő bugyrokat Meredith többnyire közismert kortárs figurákkal népesíti be, politikusokon és színészeken át egyéb közszereplőkig), hanem a megjelenítéshez választott technika. A viktoriánus korszak bábszínházait idéző keretezésben Dante eposza kézzel rajzolt és papírból kivágott figurákon keresztül kel életre. Mint azt a megvalósítás technikája is mutatja, az alkotók posztmodern tiszteletlenséggel és olykor kifejezetten infantilis humorral nyúltak az alapanyaghoz: az eredeti szöveg vizuálisan legígéretesebb motívumaiból építették újjá a Pokol köreit, eközben nem tartózkodva az aktuálpolitikai kiszólásoktól sem – esetenként a South Parkot idézően blaszfém és szatirikus tükröt tartva a XX. és XXI. század nyugati társadalma elé. A Dermot Mulroney hangján megszólaló címszereplő egyszerre flegma és melankolikus hanghordozásával a nagyvárosi környezet atmoszféráját erősítve sajátos noir-hangulatot ad a Vergilius vezette utazásnak, ám Dante 2007-es Pokla az enyhe műfaji áthallás ellenére sem lép ki a zabolátlan szatíra keretei körül. A digitális effekteket teljességgel nélkülöző kézműves megvalósításnak és a politikai korrektség látszatát is elvető közelítésmódnak köszönhetően Sean Meredith filmje az esetenként becsúszó fáradtabb gegek ellenére is üdítően friss mozi, amely Bill Plympton és a külön betétben megidézett Phil Mulloy munkásságának szabados abszurditását feszítette rá a Dante műve által szolgáltatott gerincre és vegyítette kamaszos hevületű társadalomkritikával. A South Park tizennégy évadja után már kevéssé átütő, de még mindig szórakoztató recept.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/09 61-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10371