KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/április
KRÓNIKA
• N. N.: A 32., Millenniumi Magyar Filmszemle díjai
• N. N.: Képtávíró
• N. N.: Hibaigazítás
FILMSZEMLE
• Schubert Gusztáv: Gengszterek és angyalok Játékfilmek
• Bikácsy Gergely: Kamasz Budától kamasz-Debrecenig Elsőfilmesek
• Stőhr Lóránt: Még csak húsz százalékon égünk Beszélgetés Hajdu Szabolccsal, Mundruczó Kornéllal és Török Ferenccel
• Muhi Klára: Kézigránát, levélbomba, szelíd Apokalipszis Kisjátékfilmek
• Ormos Mária: Hű filmemlékezet Dokumentumfilmek
• Gelencsér Gábor: Költött valóság A dokumentarista módszer

• Forgách András: Túl közel a távolsághoz Szerelemre hangolva
• Turcsányi Sándor: Mozi a téren Cseh hullámok
• Dániel Ferenc: Švejkelés Rudolf Hrušínský-sorozat
• Bori Erzsébet: Hátranézet Új orosz filmek
• Trosin Alekszandr: Galivúd Orosz filmtörvény
• Schubert Gusztáv: A detektívek bűne Rekviem a film noirért
MÉDIA
• Kömlődi Ferenc: Digitális felforgatás Média-stratégiák és a harmadik út

• Takács Ferenc: Angol dada Monty Python Repülő Cirkusza
KRITIKA
• Varga Balázs: Rend nélkül Anarchisták
LÁTTUK MÉG
• Glauziusz Tamás: Harry csak jót akar
• Varró Attila: Ó, testvér, merre visz utad?
• Ádám Péter: Csokoládé
• Korcsog Balázs: Taxi 2
• Csont András: Fedezd fel Forrestert!
• Elek Kálmán: Sátánka
• Köves Gábor: Túszharc
• Harmat György: Férfibecsület
• Kézai Krisztina: Majdnem híres
• de Châtel Andrea: Mi kell a nőnek?
• Hungler Tímea: Bagger Vance legendája
• Tamás Amaryllis: Az ezredes úrnak nincs, aki írjon
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Riki-tiki tévé

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A Lazarus hatás

Kránicz Bence

The Lazarus Effect – amerikai, 2015.Rendezte: David Gelb. Írta: Luke Dawson, Jeremy Slater. Kép: Michael Fimognari. Zene: Sarah Schachner. Szereplők: Olivia Wilde (Zoe), Evan Peters (Clay), Mark Duplass (Frank), Sarah Bolger (Eva). Gyártó: Blumhouse Productions / Chapter One Film / Lionsgate. Forgalmazó: Big Bang Kft. Szinkronizált. 83 perc.

 

A holtak feltámasztásának motívuma sajátos jelentéssel bír a kortárs horrorfilmben, ahol az extrém erőszak ábrázolására alapozott szériák életben tartása mellett komoly kihívást jelent a klasszikus témák és alzsánerek újraélesztése és hozzáigazítása a 21. századi igényekhez. Az itthon is vetített Sushiálmokat jegyző, dokumentumfilmes hátterű David Gelb első nagyjátékfilmje ráadásul már két éve elkészült, az idei forgalmazás tehát megint csak a történet felvetésére rímel, a végeredményt látva viszont kétséges, hogy a filmet érdemes volt-e megkésve moziba küldeni.

A Lazarus-hatás érdemei ugyanis kimerülnek abban, ahogy a frankensteini alaphelyzeten túllépve más, gyakran látott műfaji sémákat sorjáz szűk másfél órában, számos sikerültebb előképet idézve fel a nézőben. A váratlanul agresszívvá váló kutya a Cujóból, a halálközeli élményekről folytatott eszmecserék az Egyenesen átból, a telekinetikus képességekkel felruházott monstrum-hősnő alakja a Carrie-ből lehet ismerős – kellemes csalódás, hogy Gelb legalább a kínálkozó, de elnyűtt found footage formavilágról hajlandó lemondani. A főszerepeket játszó Olivia Wilde és Mark Duplass ugyanakkor képesek némi friss vért pumpálni a másodlagos frissességű sztoriba. Különösen a kisebbfajta indie-ikonként számon tartott Duplass esetében izgalmas, ahogy műfaji kalandozásai során is az elhúzódó párkapcsolati válságok kisrealista témáját variálja: amíg a Kockázatos túrában az időutazás, a The One I Love-ban pedig a megkettőződés teremtette meg a leválás és elengedés lehetőségét, addig Gelb filmjében a balul végződő feltámasztási kísérlet mutat rá, hogy a kifulladt románcot nincs értelme életben tartani. Ez a felismerés azonban aligha fogja felvillanyozni A Lazarus-hatás célközönségét, akik kénytelenek beérni korábbi horror-élményeik kevéssé találékony újrázásával.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/05 58-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12230