KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/április
KRÓNIKA
• N. N.: A 32., Millenniumi Magyar Filmszemle díjai
• N. N.: Képtávíró
• N. N.: Hibaigazítás
FILMSZEMLE
• Schubert Gusztáv: Gengszterek és angyalok Játékfilmek
• Bikácsy Gergely: Kamasz Budától kamasz-Debrecenig Elsőfilmesek
• Stőhr Lóránt: Még csak húsz százalékon égünk Beszélgetés Hajdu Szabolccsal, Mundruczó Kornéllal és Török Ferenccel
• Muhi Klára: Kézigránát, levélbomba, szelíd Apokalipszis Kisjátékfilmek
• Ormos Mária: Hű filmemlékezet Dokumentumfilmek
• Gelencsér Gábor: Költött valóság A dokumentarista módszer

• Forgách András: Túl közel a távolsághoz Szerelemre hangolva
• Turcsányi Sándor: Mozi a téren Cseh hullámok
• Dániel Ferenc: Švejkelés Rudolf Hrušínský-sorozat
• Bori Erzsébet: Hátranézet Új orosz filmek
• Trosin Alekszandr: Galivúd Orosz filmtörvény
• Schubert Gusztáv: A detektívek bűne Rekviem a film noirért
MÉDIA
• Kömlődi Ferenc: Digitális felforgatás Média-stratégiák és a harmadik út

• Takács Ferenc: Angol dada Monty Python Repülő Cirkusza
KRITIKA
• Varga Balázs: Rend nélkül Anarchisták
LÁTTUK MÉG
• Glauziusz Tamás: Harry csak jót akar
• Varró Attila: Ó, testvér, merre visz utad?
• Ádám Péter: Csokoládé
• Korcsog Balázs: Taxi 2
• Csont András: Fedezd fel Forrestert!
• Elek Kálmán: Sátánka
• Köves Gábor: Túszharc
• Harmat György: Férfibecsület
• Kézai Krisztina: Majdnem híres
• de Châtel Andrea: Mi kell a nőnek?
• Hungler Tímea: Bagger Vance legendája
• Tamás Amaryllis: Az ezredes úrnak nincs, aki írjon
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Riki-tiki tévé

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Hó hull a cédrusra

Elek Kálmán

 

Azon a térképen, amin nem város- és országnevek, hanem filmcímek segítik az eligazodást, a Hó hull a cédrusra (készült David Guterson bestsellere nyomán) a múlt hónapban bemutatott Árvák hercege (készült John Irving bestsellere nyomán) tőszomszédságában fekszik. E filmes-földrajz két rokonvidéke akkor a legszebb, amikor hó hull a cédrusra/árvaházra. Rokonvonás továbbá, hogy mindkettő dicsekedhet egy-egy őszbeborult reform-Télapóval: az életet éteribódultságban szemlélő szülész-árvaházigazgatóval (Michael Caine) és a közeledő halál szemszögéből szemlélődő védőügyvéddel (Max von Sydow). A sűrű, idegnyugtató hóesésben hasonló utat jár be Irving és Guterson történetének főhőse: boldogság – elszakadás – veszteség – visszatérés. A vastag hórétegből divatjamúlt filmek bontakoznak ki. A tempó komótos (Micsoda luxus! Milyen kellemes luxus!), a lassan építkező történetek érzelmes-érzelgős tanmesék a magunkhoz való visszatalálásról, melynek eléréséhez van, akinek almát kell szednie; van, akinek háborúba kell vonulnia, nyomozásba fognia. Guterson azzal fejeli meg Irving meséjének tanulságát, hogy kimondja azt, amit utóbbi nem: „A rasszizmus rossz dolog!” Amit mindkét film elismer (de szerencsére nem mondatik ki): a hó és az apák hatalmát. Az utóbbi boncolgatását jobb analitikusra hagyni, az előbbi viszont filmes feladat, operatőri vállalkozás. Robert Richardson képei álomszerű világba vezetnek, a Hókirálynő meséjébe érkezünk vissza annyi év után. Mielőtt azonban végleg eltévednénk, James Newton Howard zenéje biztos támpontot ad arra nézve, hová is érkeztünk valójában: Álomgyár, végállomás!


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2000/05 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2943