KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/április
KRÓNIKA
• N. N.: A 32., Millenniumi Magyar Filmszemle díjai
• N. N.: Képtávíró
• N. N.: Hibaigazítás
FILMSZEMLE
• Schubert Gusztáv: Gengszterek és angyalok Játékfilmek
• Bikácsy Gergely: Kamasz Budától kamasz-Debrecenig Elsőfilmesek
• Stőhr Lóránt: Még csak húsz százalékon égünk Beszélgetés Hajdu Szabolccsal, Mundruczó Kornéllal és Török Ferenccel
• Muhi Klára: Kézigránát, levélbomba, szelíd Apokalipszis Kisjátékfilmek
• Ormos Mária: Hű filmemlékezet Dokumentumfilmek
• Gelencsér Gábor: Költött valóság A dokumentarista módszer

• Forgách András: Túl közel a távolsághoz Szerelemre hangolva
• Turcsányi Sándor: Mozi a téren Cseh hullámok
• Dániel Ferenc: Švejkelés Rudolf Hrušínský-sorozat
• Bori Erzsébet: Hátranézet Új orosz filmek
• Trosin Alekszandr: Galivúd Orosz filmtörvény
• Schubert Gusztáv: A detektívek bűne Rekviem a film noirért
MÉDIA
• Kömlődi Ferenc: Digitális felforgatás Média-stratégiák és a harmadik út

• Takács Ferenc: Angol dada Monty Python Repülő Cirkusza
KRITIKA
• Varga Balázs: Rend nélkül Anarchisták
LÁTTUK MÉG
• Glauziusz Tamás: Harry csak jót akar
• Varró Attila: Ó, testvér, merre visz utad?
• Ádám Péter: Csokoládé
• Korcsog Balázs: Taxi 2
• Csont András: Fedezd fel Forrestert!
• Elek Kálmán: Sátánka
• Köves Gábor: Túszharc
• Harmat György: Férfibecsület
• Kézai Krisztina: Majdnem híres
• de Châtel Andrea: Mi kell a nőnek?
• Hungler Tímea: Bagger Vance legendája
• Tamás Amaryllis: Az ezredes úrnak nincs, aki írjon
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Riki-tiki tévé

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Posta

Olvasói levél – Szerkesztői válasz

Forgatókönyv vagy filmszalag?

Tamás Krisztina

 

A Filmvilág 10. számában apró rejtélyre bukkantam. Mégpedig a szám egyik legérdekesebb összeállításában (Majakovszkij és a film). „4. forgatókönyvemnek A filmszalag béklyójában volt a címe. Miután részletesebben is megismertem a filmezés technikáját, ezt követően olyan forgatókönyvet alkottam, amely tökéletesen beleillett irodalmi újításaink vonulatába” – olvashatjuk a költő szavait a lap belső borítóján és az összeállítás egyik anyagában (Előszó egy kiadatlan forgatókönyv-gyűjteményhez). Ezért roppant meglepő, hogy ennek a forgatókönyvnek a lap 9. oldalán már ez a címe (hatalmas betűkkel): „A forgatókönyv béklyójában.”

Tanácstalan vagyok. Talán a futurista-polgárriasztó Majakovszkij egyik fogása ez? (Ami beleillik irodalmi újításainak vonulatába.) A forgatókönyvet tüzetesen elolvasva inkább egyszerű tévedésnek látszik a dolog. Ha viszont arra gondolok, hogy jó néhány mai rendező vergődik a „forgatókönyv” béklyójában, akkor ez a címcsere (vagy elírás) nem is olyan értelmetlen dolog...

 

Tamás Krisztina

Budapest

 

 

Most már biztos: átok ül Majakovszkij filmrendezői tevékenységén. Lapunkban közölt írásában olvashatjuk, hogy első forgatókönyvét elolvasván az ítészek nemes egyszerűséggel ekként fogalmaztak: „Sületlenség.” Igen, eddig is tudtuk, hogy Majakovszkij forgatókönyveit, filmterveit nem kísérte szerencse, tudtuk: hét forgatókönyve maradt megfilmesítetlenül. Azt azonban nem sejthettük, hogy ez a fátum még ma is él, hogy az ördög (a nyomda vagy a szerkesztőség gonosz ördöge) Majakovszkij-ügyben még ma sem alszik. A helyes cím természetesen A filmszalag béklyójában. Sem Majakovszkij, sem egyetlen futurista vagy polgárriasztó költő és író nem akar műve fölé értelemzavaró címet illeszteni, az avantgarde jellegű címadásnak mindig volt (és van) belső logikája. Olvasónk ugyan érez ilyesmit, legalábbis ha a filmrendezők mai béklyóira gondol. De még csak ez sincs teljesen így. Bizonyára nem egy rendezőnk akkor járna jobban, ha szorosabb, feszesebb forgatókönyvekbe „bújna”. A hibáért minden olvasónktól elnézést kérünk.

 

Üdvözlettel

a Szerkesztőség

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/12 64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7646