KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/április
KRÓNIKA
• N. N.: A 32., Millenniumi Magyar Filmszemle díjai
• N. N.: Képtávíró
• N. N.: Hibaigazítás
FILMSZEMLE
• Schubert Gusztáv: Gengszterek és angyalok Játékfilmek
• Bikácsy Gergely: Kamasz Budától kamasz-Debrecenig Elsőfilmesek
• Stőhr Lóránt: Még csak húsz százalékon égünk Beszélgetés Hajdu Szabolccsal, Mundruczó Kornéllal és Török Ferenccel
• Muhi Klára: Kézigránát, levélbomba, szelíd Apokalipszis Kisjátékfilmek
• Ormos Mária: Hű filmemlékezet Dokumentumfilmek
• Gelencsér Gábor: Költött valóság A dokumentarista módszer

• Forgách András: Túl közel a távolsághoz Szerelemre hangolva
• Turcsányi Sándor: Mozi a téren Cseh hullámok
• Dániel Ferenc: Švejkelés Rudolf Hrušínský-sorozat
• Bori Erzsébet: Hátranézet Új orosz filmek
• Trosin Alekszandr: Galivúd Orosz filmtörvény
• Schubert Gusztáv: A detektívek bűne Rekviem a film noirért
MÉDIA
• Kömlődi Ferenc: Digitális felforgatás Média-stratégiák és a harmadik út

• Takács Ferenc: Angol dada Monty Python Repülő Cirkusza
KRITIKA
• Varga Balázs: Rend nélkül Anarchisták
LÁTTUK MÉG
• Glauziusz Tamás: Harry csak jót akar
• Varró Attila: Ó, testvér, merre visz utad?
• Ádám Péter: Csokoládé
• Korcsog Balázs: Taxi 2
• Csont András: Fedezd fel Forrestert!
• Elek Kálmán: Sátánka
• Köves Gábor: Túszharc
• Harmat György: Férfibecsület
• Kézai Krisztina: Majdnem híres
• de Châtel Andrea: Mi kell a nőnek?
• Hungler Tímea: Bagger Vance legendája
• Tamás Amaryllis: Az ezredes úrnak nincs, aki írjon
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Riki-tiki tévé

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Crank 2 – Magasfeszültség

Sepsi László

Crank 2: High Voltage – amerikai, 2009. Rendezte és írta: Mark Neveledine és Brian Taylor. Kép: Brandon Trost. Zene: Mike Patton. Szereplők: Jason Statham (Chev Chelios), Amy Smart (Eve), Dwight Yoakam (Doc Miles), Efren Ramirez (Venus), Reno Wilson (Orlando). Gyártó: Lakeshore Entertainment / Lionsgate. Forgalmazó: Fórum Hungary.Feliratos. 96 perc.

 

A 2006-os Crankkel a Neveledine/Taylor-páros kőbe véste az új évezred akciófilmjeinek (és játékainak) egyetlen valamirevaló aranyszabályát: ha megállsz, meghalsz. Egy akciódarab addig működik, amíg száguld és pörög: ha akár a vásznon, akár a nézőtéren csökken az adrenanalinszint, mind a hős, mind maga az alkotás bukásra van ítélve, és visszazuhan az unalom és érdektelenség kénköves poklába. Chev Chelios (Jason Statham) őrjöngésének második felvonása újfent ezen alapelvnek megfelelően készült: miközben a tematizált műfaji metaforát egy valamivel olcsóbb gegre cseréli – Chelios-nak folyamatos ingervadászat helyett az ellopott eredeti helyére behelyezett műszívet kell minduntalan árammal feltöltenie –, az első rész tanulságát már adottnak veszi, ráadásként pedig a folytatásokra jellemző fokozásigényt is híven kielégíti. (Utóbbira lásd például a főhős és barátnőjének nyilvánosan zajló aktusait az első, illetve a második részben.)

Az esetenként már erőltetettnek ható Crank 2 minden hibája ellenére az eddigieknél is egyértelműbbé teszi: Mark Neveldine és Brian Taylor a gamer-szubkultúra első fecskéi, akik sikeresen beröppentek a mainstream filmkészítésbe. Az elpusztíthatatlan Chelios már egy monitor előtt nevelkedett generáció exploitation-ikonja, aki checkpointtól checkpointig száguld keresztül az irracionálisba hajló cselekményen, s még mielőtt kifulladna, meg-megáll feltölteni a nullponthoz közelítő életerő-csíkját. Körülötte a világ nem több a Grand Theft Auto térképénél, ellenfelei ostobának programozott ágyútöltelékek, kik közül csak a bossok emelkednek ki, bajtársai pedig rajzfilmből szökött karikatúrák: diadalútja és hamar elnyert kult-státusza már paradigmaváltást jelez, mely során Hollywood végképp megadja magát egy új generáció igényeinek, miközben az immár hazatért Rambo és a kompjuterizált világban csak tévelygő John McClane üresen maradt helyét életre kelt poligonfigurák veszik át.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/07 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9821