KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/május
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Takács Ferenc: Hibaigazítás
• Takács Ferenc: Stanley Kramer (1913–2001)

• György Péter: A Titanic kora Hatalom és szabadság
FESZTIVÁL
• Gelencsér Gábor: Vonzások és változások Berlin
• Kriston László: Ők is forrón szeretik
• N. N.: Az 51. Berlini Filmfesztivál díjai
• Vágvölgyi B. András: Walkürök panasza Új német filmek
• Földényi F. László: Torz siker Marlene-imázs
• Nánay Bence: Az elbeszélés romjai A Straub–Huillet filmek
• Fáber András: Aranyborjút imádni Beszélgetés Jean-Marie Straubbal és Danièle Huillet-vel

• Karátson Gábor: Kicsit ásnak, nem röpülnek Szelek szárnyán
• Báron György: Kamera, csadorban Új iráni filmek
MAGYAR MŰHELY
• Zachar Balázs: A vágás joga Filmtörvényen kívül

• Beregi Tamás: A Gulliver-szindróma Törpék és óriások
• Ádám Péter: Tizenegy dollár Billy Wilder
FESZTIVÁL
• Varga Balázs: Pop-kelet Cottbus
KÖNYV
• Kelecsényi László: Osztott képmező Csala Károly – Fazekas Eszter: A fény festője – Koltai Lajos operatőr
KRITIKA
• Ágfalvi Attila: Élni a tutiban I love Budapest
• Galambos Attila: Egy ország álma Feri és az édes élet
• Reményi József Tamás: Dalkor Cseh Tamás film
• Varró Attila: Yakuza Smaragdvárosban Fivér
• Pápai Zsolt: A saját bőrén érzi Memento
LÁTTUK MÉG
• Ádám Péter: Ízlés dolga
• Bikácsy Gergely: Baise-moi
• Bori Erzsébet: Bíbor folyók
• Tamás Amaryllis: Jónás és Lilla
• Pápai Zsolt: Ellenség a kapuknál
• Tóth András György: Kirikou és a boszorkány
• Zsidai Péter: Tizenhárom nap – az idegháború
• Hungler Tímea: Beépített szépség
• Kovács Marcell: Rossz álmok
• Korcsog Balázs: Blair Witch 2
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Utánpótlás

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Örökifjak

Barkóczi Janka

Young@Heart­ – brit, 2007. Rendezte: Sally George, Stephen Walker. Kép: Ed Marritz. Szereplők: Joe Benoît, Helen Boston, Louise Canady, Elaine Fligman, Jean Florio, Len Fontaine. Gyártó: Walker George / Channel 4. Forgalmazó: Odeon. Feliratos. 107 perc.

 

Lenny, a 86 éves veterán vadászpilóta felbőgeti a motort, utasait a sebesség a következő pár percben kíméletlenül az ülésbe lapítja. A kellemetlenség miatt senki sem panaszkodik, hiszen a tét óriási. A 92 éves Eileen Hall a Young@Heart kórus próbáján épp most jutott el a The Clash slágerének refrénjéig, a közös beéneklésre pedig illene mindenkinek odaérni. A szigor és a közlekedési szabályokat is áthágó eltökéltség a jelek szerint megéri, hiszen a nyugdíjas aranyifjakból szerveződött énekkar az utóbbi időben helyi és interkontinentális viszonylatban is szép sikereket könyvelhetett el. Bár a Young@Heart nem az egyetlen dokumentáltan működő önmegvalósító közösség, amelynek átlagéletkora 80 év felett van, de kétségtelenül ők az elsők, akik a punk-pop-rock örökzöld műfajában űzik az ipart.

Stephen Walker és Sally George dokumentumfilmje hangulatában és témájában egyértelműen a buena vista életérzést adja vissza, de mindezt megfejeli valamiféle massachusetts-i öntudattal. Az élet naposabb oldaláról érkező nagymamák és nagypapák számára magától értetődik ugyanis, hogy látókörük folyamatos bővítésére minden eszköz rendelkezésre áll. Nem csoda hát, hogy az ihletett és fiatal karnagy által irányított társaság kibontakozása lazán és zökkenőmentesen zajlik le a Radiohead, Jimi Hendrix és a Sonic Youth újabb és újabb koncertfellépésre átdolgozott számaiban. Minden bizonnyal ennek az irigylésre méltóan kiegyensúlyozott közegnek köszönhető az is, hogy a természetes módon bekövetkező mégoly szomorú fordulatok sem tesznek igazán nagy kárt a film és a csoport kellemesen könnyed légkörében. Mert hőseink nemcsak azzal vannak nagyon is tisztában, hogy milyen a showbiznisz, de azzal is, hogy milyen az élet, noha a Schizophreniac vagy az I wanna be sedated című szám az érintett előadóktól első hallásra még így is kicsit morbidnak tűnik.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/09 54-55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10389