KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/május
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Takács Ferenc: Hibaigazítás
• Takács Ferenc: Stanley Kramer (1913–2001)

• György Péter: A Titanic kora Hatalom és szabadság
FESZTIVÁL
• Gelencsér Gábor: Vonzások és változások Berlin
• Kriston László: Ők is forrón szeretik
• N. N.: Az 51. Berlini Filmfesztivál díjai
• Vágvölgyi B. András: Walkürök panasza Új német filmek
• Földényi F. László: Torz siker Marlene-imázs
• Nánay Bence: Az elbeszélés romjai A Straub–Huillet filmek
• Fáber András: Aranyborjút imádni Beszélgetés Jean-Marie Straubbal és Danièle Huillet-vel

• Karátson Gábor: Kicsit ásnak, nem röpülnek Szelek szárnyán
• Báron György: Kamera, csadorban Új iráni filmek
MAGYAR MŰHELY
• Zachar Balázs: A vágás joga Filmtörvényen kívül

• Beregi Tamás: A Gulliver-szindróma Törpék és óriások
• Ádám Péter: Tizenegy dollár Billy Wilder
FESZTIVÁL
• Varga Balázs: Pop-kelet Cottbus
KÖNYV
• Kelecsényi László: Osztott képmező Csala Károly – Fazekas Eszter: A fény festője – Koltai Lajos operatőr
KRITIKA
• Ágfalvi Attila: Élni a tutiban I love Budapest
• Galambos Attila: Egy ország álma Feri és az édes élet
• Reményi József Tamás: Dalkor Cseh Tamás film
• Varró Attila: Yakuza Smaragdvárosban Fivér
• Pápai Zsolt: A saját bőrén érzi Memento
LÁTTUK MÉG
• Ádám Péter: Ízlés dolga
• Bikácsy Gergely: Baise-moi
• Bori Erzsébet: Bíbor folyók
• Tamás Amaryllis: Jónás és Lilla
• Pápai Zsolt: Ellenség a kapuknál
• Tóth András György: Kirikou és a boszorkány
• Zsidai Péter: Tizenhárom nap – az idegháború
• Hungler Tímea: Beépített szépség
• Kovács Marcell: Rossz álmok
• Korcsog Balázs: Blair Witch 2
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Utánpótlás

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

3 szív

Kolozsi László


3 coeurs – francia, 2014. Rendezte: Benoît Jacquot. Írta: Julien Boivent, Benoît Jacquot. Kép: Julien Hirsch. Zene: Bruno Coulais. Szereplők: Charlotte Gainsbourg (Sylvie), Chiara Mastroianni (Sophie), Benoît Poelvoorde (Marc), Catherine Deneuve (Mme Berger). Gyártó: Rectangle Productions. Forgalmazó: Cinetel. Feliratos. 106 perc.

 

A 3 szív utolsó harmadában feltűnik egy felszálló Air France gép. És elrepültek, egy nagyon messzi tájra, kommentál a narrátor. A következő pár percben egy narancsszínben pompázó naplementét látunk, majd a felkelő napot. Air France gép landol. Majd visszajöttek, mondja a narrátor. A jelenetben, mely azt hivatott megjeleníteni, hogy a házasságtörő pár eltöltött együtt néhány boldog órát, nincs semmi irónia. A narrátor körülbelül a film felénél lép be, és sosem mond olyat, amit a képek nem tudtak elmondani. De nem a teljesen elrontott narráció az első olyan rendezői fogás, ami kiélesíti, hogy Benoît Jacquot fölött bizony eljárt az idő. A hetvenes-nyolcvanas években tisztességes tévéfilmeket jegyző franciának – első műve egy Lacan életrajzi doku – sikerült bebizonyítania, hogy a legjobb színészek sem képesek megmenteni a klisékből és az írói tehetséget teljesen nélkülöző, szinte akrobatikusan lomha jelenetekből álló filmet.

Mondhatnánk, joggal lehet unalmas a film, hiszen főszereplője egy könyvelő, de nem eme tisztes szakma beemelésével van a legnagyobb baj. Akár izgalmakat is hozhatna, ha nem sikkadna el például, hogy mi lesz a sikkasztó polgármesterrel. Benoît Jacquot ugyanolyan magabiztosan vezeti a történetét (mely egy lány-testvérpár szerelmi viszályát beszéli el) és párbeszédeit a legüresebb klisék közé. Egy asztaltársaság e film szerint csak borokról és ételekről beszélhet. A magányos nő szeme mindig könnyes. Lehetne a történetet egy szenvedélyes és elmúlhatatlan szerelem történeteként, vagy lélektani krimiként nézni. De bármilyen pozitív állítás e filmmel kapcsolatban félrevezető lenne. Együtt játszik Gainsbourg (igaz Charlotte, nem Serge), Mastroianni (igaz Chiara, nem Marcello), meg Catherine Deneuve (ő maga). Ne dőljenek be a nagy neveknek.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/05 57-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12226