KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/május
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Takács Ferenc: Hibaigazítás
• Takács Ferenc: Stanley Kramer (1913–2001)

• György Péter: A Titanic kora Hatalom és szabadság
FESZTIVÁL
• Gelencsér Gábor: Vonzások és változások Berlin
• Kriston László: Ők is forrón szeretik
• N. N.: Az 51. Berlini Filmfesztivál díjai
• Vágvölgyi B. András: Walkürök panasza Új német filmek
• Földényi F. László: Torz siker Marlene-imázs
• Nánay Bence: Az elbeszélés romjai A Straub–Huillet filmek
• Fáber András: Aranyborjút imádni Beszélgetés Jean-Marie Straubbal és Danièle Huillet-vel

• Karátson Gábor: Kicsit ásnak, nem röpülnek Szelek szárnyán
• Báron György: Kamera, csadorban Új iráni filmek
MAGYAR MŰHELY
• Zachar Balázs: A vágás joga Filmtörvényen kívül

• Beregi Tamás: A Gulliver-szindróma Törpék és óriások
• Ádám Péter: Tizenegy dollár Billy Wilder
FESZTIVÁL
• Varga Balázs: Pop-kelet Cottbus
KÖNYV
• Kelecsényi László: Osztott képmező Csala Károly – Fazekas Eszter: A fény festője – Koltai Lajos operatőr
KRITIKA
• Ágfalvi Attila: Élni a tutiban I love Budapest
• Galambos Attila: Egy ország álma Feri és az édes élet
• Reményi József Tamás: Dalkor Cseh Tamás film
• Varró Attila: Yakuza Smaragdvárosban Fivér
• Pápai Zsolt: A saját bőrén érzi Memento
LÁTTUK MÉG
• Ádám Péter: Ízlés dolga
• Bikácsy Gergely: Baise-moi
• Bori Erzsébet: Bíbor folyók
• Tamás Amaryllis: Jónás és Lilla
• Pápai Zsolt: Ellenség a kapuknál
• Tóth András György: Kirikou és a boszorkány
• Zsidai Péter: Tizenhárom nap – az idegháború
• Hungler Tímea: Beépített szépség
• Kovács Marcell: Rossz álmok
• Korcsog Balázs: Blair Witch 2
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Utánpótlás

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Tűzforró Alabama

Máriássy Vanda

 

Tisztességes szándékú a Banderas rendezte morbid és szentimentális tanmese, melyet „thriller vígjátékként” reklámoznak a kazetta-borítón. Nem az! Ahogyan nem is Melanie Griffith jutalomjátéka, hanem egy fiú története, akiről a film végére kiderül: egyedüliként, kiválasztottként képes arra, hogy túllépjen a félelmen, hogy bátorsággal cselekedjék, és ettől aztán a saját életén belül minden ember egyszercsak bátrabb lesz, még ha maga sem tudja, hogyan és miért.

Banderas rendezői debütálásakor, merész felütéssel, a félelmek filmjét forgatta le, a fasizálódás lélektanát mutatja be egy kisváros feketék és fehérek lakta közösségének mindennapjaiban. Azt kutatja, vajon miért félnek a nemzetek nemzetektől, emberfajták az emberfajtáktól, az egyik nem a másiktól, gyerekek a felnőttektől. Elnyomás, kizsákmányolás, percenként rabszolgává kínozzuk, alázzuk és gyilkoljuk egymást.

Bár látszólag minden ember csak azért az életminőségért felelős, amit maga megtapasztal, hatása azonban egyidejűleg kiterjed a makrokozmoszra is. Ami az egyesben van, az van az egészben is – sugallja a Tűzforró Alabama az ősi bölcsességet –, végső soron minden egyes lélek felelős az egész világért. A felelősségvállalás leckéjét azonban e történetben is csak egy kamaszfiú vállalja fel azzal, hogy az élet minden formájához köze van – e döntésével viszont sokak életére lesz hatással. A tét óriási – mondja a film tán kicsit didaktikusan, tán kicsit szájbarágósan –, hiszen az ilyen „nagy lélek” azt kockáztatja, hogy rá is átragad a széleskörű félelem (itt a hatalom képviselője szándékosan megöl egy fekete kisfiút, és senki nem mer szembeszállni vele), de egyúttal lehetősége nyílik arra, hogy környezete kollektív tudatából kiirtsa a félelmet. A kisfiú vállalja magára a változtatás feladatát.

Kérdés, vajon a videótékák közönsége mellett nem lenne-e érdemes a multiplexek barátait is meginvitálni erre a furcsa, kavargó, de mindenképpen bátorságot, bizalmat sugárzó, nagyon érzelmes filmre? Ez a mozi a legszimpatikusabb tüntetés mindennemű agresszió ellen.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2000/07 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3007