KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/június
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• N. N.: Guglielmo Biraghi (1927–2001)
• (X) : 2001: science+fiction/tudomány és fikció

• Schubert Gusztáv: Sorskereskedők Igazság-bulvár
• Székely Gabriella: Semmi politika, filmesek vagyunk! Beszélgetés a dokumentumfilmezésről
• Bori Erzsébet: Megcsalatva Gyerekek – Koszovo 2000
• Dániel Ferenc: Az emberek szörnyülködnek, hurcolkodnak A részlet hatalma
MAGYAR MŰHELY
• Bori Erzsébet: Rövidsarok Kisjátékfilmek
• Muhi Klára: Háromezer méteres kép Beszélgetés Szécsényi Ferenccel

• Zalán Vince: Steven Soderbergh bukfencei Avantgard megvilágosodás
• Pápai Zsolt: Egyszemélyes Amerika Schizopolis
• Gelencsér Gábor: Drogma Traffic
• Varró Attila: Nosferatu árnyéka Vampiria
• N. N.: A vámpírfilm évszázada
• Hungler Tímea: Ördöggel cimborálva Dario Argento gótikája
• Kovács Marcell: Mösziő Ordas Mélyen az erdőben; Farkasok szövetsége
ANIMÁCIÓ
• Kemény György: Animáció az Óperenciás tengeren túl Észak-amerikai rajzfilmek
KRITIKA
• Varga Balázs: A múlt idő jele Sacra Corona
• Csengery Kristóf: Halálnak halála A csodálatos mandarin
• Ágfalvi Attila: Szapolyai, a dobrudzsai villanyszerelő Ennyiből ennyi
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: A sziget foglya
• Békés Pál: Patkánymese
• Bikácsy Gergely: Az élet csodái
• Kömlődi Ferenc: A mexikói
• Kúnos László: Miss Julie
• Köves Gábor: 15 perc hírnév
• Elek Kálmán: A pók hálójában
• Kézai Krisztina: Húgom, nem húgom
• Strausz László: Talpig majom
• Tamás Amaryllis: Lábad között
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Hamis(h)

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Gyöngyvirágtól lombhullásig

Ardai Zoltán

Magyar, 1953. Írta, rendezte, fényképezte: Homoki-Nagy István. Zene: Farkas Ferenc, Vaszy Viktor. Forgalmazó: Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet. 83 perc.

 

Amint a legkorábbról ránk maradt európai szövegek – a versekbe foglalt ógörög nagyeposzok – máris felülmúlhatatlan példáit hozták a nagy jövőjű elbeszélői művészetnek, úgy készültek azonnal világra szólóan remekbe a legkorábbi „egészestés” (60 percnél hosszabb) természetfilmek: Homoki-Nagy István (1914–1979) műfajteremtő rendezései. Az 1951-es Vadvízország és az ‘52-ben forgatni kezdett Gyöngyvirágtól lombhullásig nemcsak időben előzte meg (fél ütemmel) a James Algar rendezte, Disney-produkciós Az élő sivatagot, hanem a máig fénylő klasszikusság dolgában is. Míg Algar jeleneteinél gyakran érezni, hogy hasonlóan dicséretes színvonalon újraforgathatók lennének – de még erősíthetnének is rajtuk a mai natural documentary-technikák –, addig a Gyöngyvirágtól… gemenci felvételein tipikus természetbeni mozgásoknak rengeteg különös variációja, egyszerien (pótolhatatlannak tűnően) elkapott pillanata vonul fel. Ezek a sűrű jelenetek jóval többet láttatnak a jellegzetesen eltérő állat-alkatokból és viszonyaikból, mint ha a képi figyelem rendre csak a fajok fő ismertetőjegyeire irányult volna. Homoki-Nagy egyszerre lírizáló és anekdotizáló szerkesztésmódja, amely játékfilmes elemeket is igényel, tudatos szituációszervezést például (a testtartások, nézések, ejtőzések, borzolódások, párviadalok nagyobb változatossága végett), itt hallatlan mértéktudóan és szerencsésen érvényesült. Hermetista kedélyt, szanatóriumi (rezervátumi) nyugalmat árasztó nyájas beszéd, lágyítottan érces narrátorhang, patinás szófordulatok – régi-iskolás természetbúvári elmélyültségre valló arany-szabatos formai keretek – foglalatukban pedig örökfriss, vad jelenetek. Homoki-Nagy mozija ma épp olyannak hat, mint fél évszázada: régies hangvételűnek (akkor is ilyennek hatott), ugyanakkor fölöttébb maradandónak.

Extrák: Homoki-Nagy István forgat – 3 perces töredék.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/02 63-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11609