KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/június
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• N. N.: Guglielmo Biraghi (1927–2001)
• (X) : 2001: science+fiction/tudomány és fikció

• Schubert Gusztáv: Sorskereskedők Igazság-bulvár
• Székely Gabriella: Semmi politika, filmesek vagyunk! Beszélgetés a dokumentumfilmezésről
• Bori Erzsébet: Megcsalatva Gyerekek – Koszovo 2000
• Dániel Ferenc: Az emberek szörnyülködnek, hurcolkodnak A részlet hatalma
MAGYAR MŰHELY
• Bori Erzsébet: Rövidsarok Kisjátékfilmek
• Muhi Klára: Háromezer méteres kép Beszélgetés Szécsényi Ferenccel

• Zalán Vince: Steven Soderbergh bukfencei Avantgard megvilágosodás
• Pápai Zsolt: Egyszemélyes Amerika Schizopolis
• Gelencsér Gábor: Drogma Traffic
• Varró Attila: Nosferatu árnyéka Vampiria
• N. N.: A vámpírfilm évszázada
• Hungler Tímea: Ördöggel cimborálva Dario Argento gótikája
• Kovács Marcell: Mösziő Ordas Mélyen az erdőben; Farkasok szövetsége
ANIMÁCIÓ
• Kemény György: Animáció az Óperenciás tengeren túl Észak-amerikai rajzfilmek
KRITIKA
• Varga Balázs: A múlt idő jele Sacra Corona
• Csengery Kristóf: Halálnak halála A csodálatos mandarin
• Ágfalvi Attila: Szapolyai, a dobrudzsai villanyszerelő Ennyiből ennyi
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: A sziget foglya
• Békés Pál: Patkánymese
• Bikácsy Gergely: Az élet csodái
• Kömlődi Ferenc: A mexikói
• Kúnos László: Miss Julie
• Köves Gábor: 15 perc hírnév
• Elek Kálmán: A pók hálójában
• Kézai Krisztina: Húgom, nem húgom
• Strausz László: Talpig majom
• Tamás Amaryllis: Lábad között
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Hamis(h)

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A Baader–Menhof csoport

Schreiber András

Der Baader Meinhof Komplex­ – német, 2008. Rendezte: Uli Edel. Írta: Stefan Aust regényéből Bernd Eichinger. Kép: Rainer Klausmann. Zene: Peter Hinderthür és Florian Tessloff. Szereplők: Martina Gedeck (Ulrike Meinhof), Moritz Bleibtreu (Andreas Baader), Johanna Wokalek (Gudrun Ensslin), Bruno Ganz (Herold), Simon Licht (Mahler). Gyártó: Constantin / Nouvelles Éditions de Films (NEF) /. Forgalmazó: SPI. Feliratos. 150 perc.

 

A német terrorizmus csúcskorszakának története (némi túlzással) bezsúfolható egy két ajtós szedánba. A méltán legendás, kétezer köbcentis, majd' kétszázzal repesztő BMW 2002-es szériagyártása 1968-tól 1976-ig tartott – a RAF első generációjának története 1967-től 1977-ig: a Benno Ohnesorg ellen elkövetett rendőrerőszaktól a stammheimi (ön)gyilkosságokig. 2009-ben öten ülnek az autóban: Andreas Baader, Ulrike Meinhof, Gudrun Esslin terroristák, valamint Uli Edel rendező és Stefan Aust író-újságíró-forgatókönyvíró. Aust nem először vezet Baader-Meinhof-Wagent: 1967-től Meinhof munkatársa volt a konkret magazinnál, újságíróként folyamatosan nyomon követte az eseményeket, ismereteire támaszkodva ő írta a leghitelesebb könyvet a német terrorizmusról, forgatókönyvírója volt Reinhard Hauff Stammheim című, a RAF-perről szóló filmjének.

Edel opusa Aust könyvéből készült. Precízen, kronologikus sorrendben villantja fel tíz év legfontosabb eseményeit, olykor elidőzve egy-egy jelentősebb RAF-csomópontnál, kiváltképp a végpontot jelentő stuttgarti Stammheim fegyházban megrendezett 200 napos tárgyalásnál. A pontos korrajz azonban nem elegendő egy valóban mély történethez, A Baader-Meinhof ügy így éppen csak több mozgóképes lábjegyzetnél, egyfajta megoldóképlet a német újfilm terroizmus-darabjainak utalásrendszeréhez. Például, s ha már autós hasonlattal kezdtük: a Baader-Meinhof-Wagen (a RAF előszeretettel lopott BMW-ket, innen a sajtóblikkfang) legnagyszerűbb jelenete a Németország ősszelben található. Citromsárga 2002-es gurul a német-francia határhoz. „A mi fajtánk Polót vezet” – bök a fejével a határőr a kocsi felé, a fiatal sofőrt bámulva még hozzáteszi: „de majd mi elkapjuk őket.” Edel mozija nem építi és nem is rombolja a RAF-mítoszt – persze lehet, hogy éppen ezért alkalmas arra, hogy friss vitákat generáljon a világháború utáni német történelem legvéresebb korszakáról. A BMW mindesetre még mindig az egyik legnépszerűbb autómárka.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/03 56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9706