KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/július
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Kelecsényi László: Temessy Hédi (1925–2001)
• (X) : Filmkalauz

• Schubert Gusztáv: Virtuális gyermekkor Játék és erőszak
• Muhi Klára: A képernyő gyermekei Beszélgetés a tizenévesekről
• Mérő László: Matt Védőbeszéd a videójátékokért
• Wostry Ferenc: Dao, a kard Wuxia klasszikusok
• Vágvölgyi B. András: Vakvívók Wuxia és csambara
• Varró Attila: Törvényszegés Tabu
FESZTIVÁL
• Csantavéri Júlia: Szia, jól vagy? Spanyol filmhét
• N. N.: Goya-díj (1989–2000)
• Tanner Gábor: Filmtörvény Spanyolországban
• Bikácsy Gergely: Sonka, csecs, telihold Bigas Luna színeváltozásai
• N. N.: Bigas Luna filmjei
MAGYAR MŰHELY
• Dániel Ferenc: Pipet Huszárik bolyongásai
• Horeczky Krisztina: Éjféli maraton Beszélgetés Ladányi Andreával
FESZTIVÁL
• Bakács Tibor Settenkedő: A tétnélküli játék képe Mediawave
• N. N.: Mediawave 2001 – díjak
• Sipos Júlia: Menekülés a rövidfilmbe Egy filmfesztivál anatómiája
TELEVÍZÓ
• Kriston László: A televízió utolsó mágusa Robert Halmi
• N. N.: Robert Halmi filmjei
• Kelecsényi László: Honvágytévé Filmmúzeum csatorna
KRITIKA
• Báron György: Umcá, umcá, umcáccá… Tündérdomb
• Stőhr Lóránt: Vigyori Citromfej
• Hungler Tímea: Rossz doktor Hannibal
LÁTTUK MÉG
• Pápai Zsolt: Shrek
• Harmat György: Addig jár a korsó a kútra...
• Nevelős Zoltán: A harcos és a hercegnő
• Kovács Marcell: A múmia visszatér
• Ardai Zoltán: A leskelődő
• Köves Gábor: A csábítás elmélete
• Mátyás Péter: Sebhelyek
• Tamás Amaryllis: A test
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Ötven másodperc

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Lana Turner (1920-1995)

Molnár Gál Péter

Meghalt 75 évesen Julia Jean Mildred Francis Turner, akit egy hollywood-i gyermekgyaluló osztályban gyártottak le kívül-belül Lana Turnerré. Az MGM illedelmes korszakában – amikor szigorúan betartották William Hays erkölcsnemesítő törvényeit – szabályos szépségével, kisvárosi jóházból való létére is annyira ingerlő volt, hogy megmozdult a férfiak nadrágzsebe. A Garnett-megfilmesítette A postás mindig kétszer csenget gyilkos Cora Smith-je színészi pályája csúcsa. Irene tervezett számára egy teljesen fehér, testhez tapadó fürdőruhát. Ebben nemzeti nemi jelkép lett. Mint ugyanabban az évben (1946) Rita Hayworth a Gilda feszes, fekete nagyestélyijében. Lana Turner volt az ártatlan rontás. A tisztességet fenyegető perzselő erotika. Ezért volt nagy ötlet az utolsó pillanatban megcserélni a Dr. Jekyll és Mr. Hyde szereposztását: az angyalian ártatlan Ingrid Bergmannal játszatni a részeges kocsmatündért és a tudós úrilány jegyesét, Beatrixet Lana Turnerre osztani.

Lana Turner szőke, előkelő, jeges megjelenése mögött zaklatott érzékiséget, s némi romlottságot viselt. A víg özvegy énekszámok nélküli primadonnája lehetett. Hollywood prózai primadonnájaként működött.

Élete melodramatikusabb filmjeinél. Hétszer vált. Nyolcszor házasodott. Első férje a zenekarvezető Artie Shaw. Második (és hetedik) az egykori színész Stephen Crane. Egy hét együttélés után megsemmisítették a házasságot. Harmadik férje: Bob Topping, milliomos playboy. Negyedik: a mozi-Tarzan Lex Barker. A többi három nem olyan híres. S akkor még nem esett szó szerelmeiről. A titokzatos milliárdos Howard Hughes-zal eltöltött románcáról. Johnny Stompanato nevű ifjú szeretőjét az 1943-as születésű leánya (Cheryl Grane) megölte.

Lana Turnerrel Hollywood utolsó sztárja aludt ki.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1995/08 02. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1027