KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/július
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Kelecsényi László: Temessy Hédi (1925–2001)
• (X) : Filmkalauz

• Schubert Gusztáv: Virtuális gyermekkor Játék és erőszak
• Muhi Klára: A képernyő gyermekei Beszélgetés a tizenévesekről
• Mérő László: Matt Védőbeszéd a videójátékokért
• Wostry Ferenc: Dao, a kard Wuxia klasszikusok
• Vágvölgyi B. András: Vakvívók Wuxia és csambara
• Varró Attila: Törvényszegés Tabu
FESZTIVÁL
• Csantavéri Júlia: Szia, jól vagy? Spanyol filmhét
• N. N.: Goya-díj (1989–2000)
• Tanner Gábor: Filmtörvény Spanyolországban
• Bikácsy Gergely: Sonka, csecs, telihold Bigas Luna színeváltozásai
• N. N.: Bigas Luna filmjei
MAGYAR MŰHELY
• Dániel Ferenc: Pipet Huszárik bolyongásai
• Horeczky Krisztina: Éjféli maraton Beszélgetés Ladányi Andreával
FESZTIVÁL
• Bakács Tibor Settenkedő: A tétnélküli játék képe Mediawave
• N. N.: Mediawave 2001 – díjak
• Sipos Júlia: Menekülés a rövidfilmbe Egy filmfesztivál anatómiája
TELEVÍZÓ
• Kriston László: A televízió utolsó mágusa Robert Halmi
• N. N.: Robert Halmi filmjei
• Kelecsényi László: Honvágytévé Filmmúzeum csatorna
KRITIKA
• Báron György: Umcá, umcá, umcáccá… Tündérdomb
• Stőhr Lóránt: Vigyori Citromfej
• Hungler Tímea: Rossz doktor Hannibal
LÁTTUK MÉG
• Pápai Zsolt: Shrek
• Harmat György: Addig jár a korsó a kútra...
• Nevelős Zoltán: A harcos és a hercegnő
• Kovács Marcell: A múmia visszatér
• Ardai Zoltán: A leskelődő
• Köves Gábor: A csábítás elmélete
• Mátyás Péter: Sebhelyek
• Tamás Amaryllis: A test
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Ötven másodperc

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A légiós

Mátyás Péter

 

A belga származású Jean-Claude Van Damme profi sportolóként érkezett Hollywoodba. 1984-ben kapott első, jelentéktelen filmszerepétől hosszú út vezetett a világhírig. Ma Stallone, Schwarzenegger és Segal mellett az egyik legjobban keresett akcióhős. Új filmje is bővelkedik látványos jelenetekben, verekedésekben és lövöldözésekben, megfűszerezve némi gengszter romantikával és a marokkói sivatag folklorisztikus elemeivel. Van Damme egy bokszbajnokot alakít a húszas évek Marseilles-ében, akivel a maffia piszkos üzletet köt. Később megszegi a megállapodást és menekülnie kell, a Francia Idegenlégió zsoldosa lesz. E rövid bevezetést követően indul a tulajdonképpeni történet immáron Afrikában, bemutatva a szigorú kiképzést és a hősies harcot a helybéli gerillák ellen. A becsületesség, a bajtársiasság, az „Egy mindenkiért, mindenki egyért” elve adná a morális tanulságot, ám a film nélkülözi Dumas irodalmi színvonalát és a három muskétás humorát. A kötelezően felmondott prédikációk és a kifogásolható színészi játék előterébe kerülése nem válik előnyére az átlagos Van Damme-mozihoz szokott nézőknek. Egész idő alatt ott kísért egy 1962-ben készült, ugyancsak sivatagban játszódó kalandfilm, az Arábiai Lawrence szelleme. A légiósból azonban hiányzik az arab világ titokzatos atmoszférája, az árnyalt jellemábrázolás és mindenekelőtt egy nagy színész, Peter O'Toole személyes varázsa. Akik azonban a tökéletesen kidolgozott férfitestekre vagy az akrobatikus ügyességű küzdelmekre kíváncsiak, azok nem fognak csalódni.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1999/07 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4525