KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/július
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Kelecsényi László: Temessy Hédi (1925–2001)
• (X) : Filmkalauz

• Schubert Gusztáv: Virtuális gyermekkor Játék és erőszak
• Muhi Klára: A képernyő gyermekei Beszélgetés a tizenévesekről
• Mérő László: Matt Védőbeszéd a videójátékokért
• Wostry Ferenc: Dao, a kard Wuxia klasszikusok
• Vágvölgyi B. András: Vakvívók Wuxia és csambara
• Varró Attila: Törvényszegés Tabu
FESZTIVÁL
• Csantavéri Júlia: Szia, jól vagy? Spanyol filmhét
• N. N.: Goya-díj (1989–2000)
• Tanner Gábor: Filmtörvény Spanyolországban
• Bikácsy Gergely: Sonka, csecs, telihold Bigas Luna színeváltozásai
• N. N.: Bigas Luna filmjei
MAGYAR MŰHELY
• Dániel Ferenc: Pipet Huszárik bolyongásai
• Horeczky Krisztina: Éjféli maraton Beszélgetés Ladányi Andreával
FESZTIVÁL
• Bakács Tibor Settenkedő: A tétnélküli játék képe Mediawave
• N. N.: Mediawave 2001 – díjak
• Sipos Júlia: Menekülés a rövidfilmbe Egy filmfesztivál anatómiája
TELEVÍZÓ
• Kriston László: A televízió utolsó mágusa Robert Halmi
• N. N.: Robert Halmi filmjei
• Kelecsényi László: Honvágytévé Filmmúzeum csatorna
KRITIKA
• Báron György: Umcá, umcá, umcáccá… Tündérdomb
• Stőhr Lóránt: Vigyori Citromfej
• Hungler Tímea: Rossz doktor Hannibal
LÁTTUK MÉG
• Pápai Zsolt: Shrek
• Harmat György: Addig jár a korsó a kútra...
• Nevelős Zoltán: A harcos és a hercegnő
• Kovács Marcell: A múmia visszatér
• Ardai Zoltán: A leskelődő
• Köves Gábor: A csábítás elmélete
• Mátyás Péter: Sebhelyek
• Tamás Amaryllis: A test
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Ötven másodperc

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A Kolónia

Ardai Zoltán

 

Az NDK-beli alkotógárda ezzel a politikai krimivel a nácizmus egykor szertefröccsent sejtjeinek mai, eleven lüktetésére kívánta felhívni a figyelmet. A megtörtént eseményeken alapuló cselekmény egy meg nem nevezett dél-amerikai országban játszódik, olasz stílusmintákhoz igazított tálalásban. Váratlan lövések, egy halott a helyi Német Öregek Otthona galériáján. Az áldozat később eltűnik a tepsiből. Titkok... Nyomukba eredve Oswaldo, az egyik vezető napilap legelszántabb riportere mind beljebb jut egy állami védettséget élvező szervezet „bugyraiba”. Végül már nem is tud mit kezdeni megszerzett információival: nem szabadul.

Hogy miként lett ebből langyos néznivaló, amely még egy közepesebb maffiafilm kontúros nyomát sem hagyja az utcára lépő nézőben, az nehezen érthető. Nem csak nagy tehetség érheti el, hogy némi feszessége legyen a vásznon az aggodalmaskodó szeretővel, vagy a türelmetlen felsőbbséggel folytatott elmaradhatatlan vitáknak. Elég lenne többet meríteni a mintául vett, jól kimunkált sztenderdek rendszeréből. Ezeket alulmúlni sértőbb, mint az, ha csak inzert közölné: „a főnök, félelmében, veszélyezteti a bátrak sikerét”. Színes mozgást a betűkkel is el lehetne érni. Furcsává azonban éppen az teszi A Kolónia gyengeségeit, hogy amikor maga a szörny jelenik meg előttünk, egy keresztény mezőgazdasági munkakollektíva (és kapcsolatai) álarcában, helyenként valamivel még a kiérdemesült sematizmus nívója fölé is emelkedik a színvonal. Azt a benyomást keltve, hogy talán mégsem volt teljesen fölösleges ezt a filmet elkészíteni.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1983/02 46. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6676