KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/július
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Kelecsényi László: Temessy Hédi (1925–2001)
• (X) : Filmkalauz

• Schubert Gusztáv: Virtuális gyermekkor Játék és erőszak
• Muhi Klára: A képernyő gyermekei Beszélgetés a tizenévesekről
• Mérő László: Matt Védőbeszéd a videójátékokért
• Wostry Ferenc: Dao, a kard Wuxia klasszikusok
• Vágvölgyi B. András: Vakvívók Wuxia és csambara
• Varró Attila: Törvényszegés Tabu
FESZTIVÁL
• Csantavéri Júlia: Szia, jól vagy? Spanyol filmhét
• N. N.: Goya-díj (1989–2000)
• Tanner Gábor: Filmtörvény Spanyolországban
• Bikácsy Gergely: Sonka, csecs, telihold Bigas Luna színeváltozásai
• N. N.: Bigas Luna filmjei
MAGYAR MŰHELY
• Dániel Ferenc: Pipet Huszárik bolyongásai
• Horeczky Krisztina: Éjféli maraton Beszélgetés Ladányi Andreával
FESZTIVÁL
• Bakács Tibor Settenkedő: A tétnélküli játék képe Mediawave
• N. N.: Mediawave 2001 – díjak
• Sipos Júlia: Menekülés a rövidfilmbe Egy filmfesztivál anatómiája
TELEVÍZÓ
• Kriston László: A televízió utolsó mágusa Robert Halmi
• N. N.: Robert Halmi filmjei
• Kelecsényi László: Honvágytévé Filmmúzeum csatorna
KRITIKA
• Báron György: Umcá, umcá, umcáccá… Tündérdomb
• Stőhr Lóránt: Vigyori Citromfej
• Hungler Tímea: Rossz doktor Hannibal
LÁTTUK MÉG
• Pápai Zsolt: Shrek
• Harmat György: Addig jár a korsó a kútra...
• Nevelős Zoltán: A harcos és a hercegnő
• Kovács Marcell: A múmia visszatér
• Ardai Zoltán: A leskelődő
• Köves Gábor: A csábítás elmélete
• Mátyás Péter: Sebhelyek
• Tamás Amaryllis: A test
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Ötven másodperc

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Pánikfalva

Alföldi Nóra

Panique au village­luxemburgi-belga-francia, 2009. Rendezte és írta: Stephane Aubier és Vincent Patar. Zene: Dionysos és French Cowboy. Gyártó: Beast Production / Gébéka Films / La Parti Productions / Made in PM / Mélusine. Forgalmazó: Szuez Film. Feliratos. 76 perc.

 

Mielőtt a Hasbro (és a Mattel) elárasztotta volna az európai piacokat a szupermenő Transformers és G. I. Joe játékaival, az óhazában a gyermekek többek közt ólomkatonákra hajazó, csak éppen olcsó műanyagból készült indián, cowboy, ló és egyéb házkörüli állatok formáját felvevő mütyürökkel vívták a homokozóban a sivatagi csatáikat, öltek lencsibabát, vagy dúlták fel a hosszadalmasan épült legóvárosokat. A talpas kis figurákat még az emésztőrendszer sem kezdte ki, nagyobb strapa esetén is csak pár kiálló alkatrészük tört le vagy görbült el, minden más játékkal kompatibilisek voltak, ráadásul méregdrága amerikai vetélytársaikkal ellentétben nem járult hozzájuk semmilyen kiegészítő mítosz, a gyermeki fantáziában így tetszés szerint absztrahálódhattak szerepköreik.

2003-ban két belga animátor, Vincent Patar és Stéphane Aubier húsz darab ötperces epizódba foglalta a figurákkal kapcsolatos agymenéseit, majd a sorozat kultstátuszra emelkedése után az alkotók idén egy 70 perces filmet is kerekítettek herélt-hangú, turbó-sebességgel affektáló főhőseik köré. Ló, Indián és Cowboy története Ló katasztrófába fulladó szülinapi zsúrjától indul, majd egy dinamikus tempóban elmesélt, robotpingvint, őrült tudósokat, alamuszi búvármanókat felvonultató, a végső káoszt sertés-bombákkal megspékelő anarchikus kalandfilmbe torkollik. Az archaikus stop-motion technikával megmozgatott – néhol gyurmából megformált – figurákon világosan látszódik minden manipuláció, a szakadt és ósdi trükkök, sematikus tájábrázolások, lehasznált babaházak sajátságos punk-hangulatot szülnek, tovább fokozva a koncepció zseniális abszurditását. Vitathatatlan, hogy a Pánikfalva kultgyanús darab, főleg azok számára, akiknek nem különösebben zavarba ejtő feladat előcsalni magukból pubertáskort megelőző énjüket; a Pán Péter-generációnak ez minden bizonnyal nem lesz akadály.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/10 56-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9897