KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/augusztus
KRÓNIKA
• N. N.: A Filmvilág pályázatának nyertesei
• N. N.: Jancsó Miklóst ünneplik barátai
• Gervai András: Jack Lemmon (1925–2001)

• Schubert Gusztáv: A selejt bosszúja Alphaville-től Gattacáig
• N. N.: Utópia-filmográfia
• Takács Ferenc: Szuperimázs, giccsháború Pearl Harbor
• Bakács Tibor Settenkedő: Háború egyenes adásban Doku-front
• Herpai Gergely: Kis képernyők, nagy csaták Hadijátékok
• Dániel Ferenc: Kispiszkos, sósperec A budapesti mozi 100 éve
• Zachar Balázs: Régi és új Beszélgetés a mozikról
• Schauschitz Attila: Fénylő csillagok Magyar filmsztárok Berlinben
HORROR
• Beregi Tamás: A borzalom otthona Horror-mesék
• Pápai Zsolt: Tetemrehívás Az ördögűző – Rendezői változat

• Nevelős Zoltán: Klasszikusok és az olló Fritz Lang–változatok
• Földényi F. László: A film mint csalétek Kettős vakság
• Peternák Miklós: Rejtett paraméterek Erdély Miklós elveszett filmjei
• Erdély Miklós: Egy Herakleitosz-töredék
• Kömlődi Ferenc: A tudomány-művészet felé 2001: tudomány és fikció
FILMZENE
• Bori Erzsébet: Tangóharmónia Beszélgetés Víg Mihállyal
• Szőnyei Tamás: Magyar tangó Víg Mihály: Filmzenék Tarr Béla filmjeihez
ANIMÁCIÓ
• Dizseri Eszter: Klösz bácsi kamerája Beszélgetés Szoboszlay Péterrel
• Kemény György: Animált ezredforduló 100 éve történt
KÖNYV
• Turcsányi Sándor: Ott járt Killroy Tokyo Underground
• Köves Gábor: Hasznos kis igazságok A lyukacsos tehén; A gyufacímkétől az online hirdetésig
KRITIKA
• Ágfalvi Attila: A Buju, a Tettó, a Muszped és az angyal Sohasevolt Glória
• Báron György: Könnyű mámor Fűbenjáró bűn
LÁTTUK MÉG
• Tamás Amaryllis: Gyorsbüfék, gyors nők
• Reményi József Tamás: Bridget Jones naplója
• Ádám Péter: Reszkess, Amerika!
• Kömlődi Ferenc: Tomb Raider
• Varró Attila: Simpatico
• Köves Gábor: Evolúció
• Hungler Tímea: Érzéki csalódás
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Műsor

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Greenberg

Nagy V. Gergő

Greenberg – amerikai, 2010. Rendezte: Noah Baumbach. Szereplők: Ben Stiller, Rhys Ifans, Greta Gerwig. Forgalmazó: Select. 103 perc.

Legkésőbb A tintahal és bálna óta köztudomású, hogy Noah Baumbach a kortárs amerikai függetlenek egyik markáns egyénisége. A főként érzékeny tolláról nevezetes író–rendező Wes Anderson csapatával indult, de kamaszlelkű kollégájával szemben inkább az urbánus entellektüelek öncsalással teli világához vonzódik: kisrealista, személyes filmjei fanyar bon mot-kban és szerteágazó kulturális utalásokban gazdag, egyszersmind ízig-vérig hétköznapi mesék, melyek hiúságukban zavarodott értelmiségi figurák vicces–szomorú gondjait vizsgálják.

Baumbach tavalyi műve rendhagyó módon egy negyvenéves ácsról szól – ám a bukott zenészből New York-i szakmunkássá avanzsált Roger Greenberg legalább annyira savanyú és nárcisztikus, mint a korábbi munkákat benépesítő, csurig frusztrált értelmiségiek. A folyvást panaszleveleket fogalmazgató középkorú későkamasz egyenesen az idegklinikáról érkezik dúsgazdag bátyja Los Angeles-i otthonába, hogy a család vietnami nyaralása idején a lakás és a kutya gondját viselje – ezalatt pedig nem csupán egykori haverjaival és takaros midlife-krízisével igyekszik zöld ágra vergődni, de a házvezető-lánnyal is ügyetlen románcba keveredik. Baumbach teszetosza figurákkal zsúfolt dramedyje a korábbi munkákhoz hasonlóan dúskál a feszélyező helyzetekben, a helyi érdekű poénokban és a szellemes(kedő) egysorosokban, ám mindez a precizitásában is közvetlen és könnyed hatású rendezés miatt csak elvétve tűnik keresettnek vagy tolakodónak – ehelyett inkább megannyi megkapóan idétlen és fájdalmasan komikus pillanatot eredményez (lásd például a születésnapi tortára bedühödő ünnepelt parádés jelenetét). A következetesen visszafogott és a váltig empatikus közelítésmód pedig még e taszítóan egoista, velejéig sebzett antihőst is szerethetővé tudja varázsolni – ilyenformán a Greenberg azzal együtt is emlékezetes, hogy csupán hajszálnyival mélyebb, mint a nyöszörgő balfékek felnőtté válásának szakmányban gyártott független meséi.

Extrák: semmi.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2012/01 60-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10926