KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/augusztus
KRÓNIKA
• N. N.: A Filmvilág pályázatának nyertesei
• N. N.: Jancsó Miklóst ünneplik barátai
• Gervai András: Jack Lemmon (1925–2001)

• Schubert Gusztáv: A selejt bosszúja Alphaville-től Gattacáig
• N. N.: Utópia-filmográfia
• Takács Ferenc: Szuperimázs, giccsháború Pearl Harbor
• Bakács Tibor Settenkedő: Háború egyenes adásban Doku-front
• Herpai Gergely: Kis képernyők, nagy csaták Hadijátékok
• Dániel Ferenc: Kispiszkos, sósperec A budapesti mozi 100 éve
• Zachar Balázs: Régi és új Beszélgetés a mozikról
• Schauschitz Attila: Fénylő csillagok Magyar filmsztárok Berlinben
HORROR
• Beregi Tamás: A borzalom otthona Horror-mesék
• Pápai Zsolt: Tetemrehívás Az ördögűző – Rendezői változat

• Nevelős Zoltán: Klasszikusok és az olló Fritz Lang–változatok
• Földényi F. László: A film mint csalétek Kettős vakság
• Peternák Miklós: Rejtett paraméterek Erdély Miklós elveszett filmjei
• Erdély Miklós: Egy Herakleitosz-töredék
• Kömlődi Ferenc: A tudomány-művészet felé 2001: tudomány és fikció
FILMZENE
• Bori Erzsébet: Tangóharmónia Beszélgetés Víg Mihállyal
• Szőnyei Tamás: Magyar tangó Víg Mihály: Filmzenék Tarr Béla filmjeihez
ANIMÁCIÓ
• Dizseri Eszter: Klösz bácsi kamerája Beszélgetés Szoboszlay Péterrel
• Kemény György: Animált ezredforduló 100 éve történt
KÖNYV
• Turcsányi Sándor: Ott járt Killroy Tokyo Underground
• Köves Gábor: Hasznos kis igazságok A lyukacsos tehén; A gyufacímkétől az online hirdetésig
KRITIKA
• Ágfalvi Attila: A Buju, a Tettó, a Muszped és az angyal Sohasevolt Glória
• Báron György: Könnyű mámor Fűbenjáró bűn
LÁTTUK MÉG
• Tamás Amaryllis: Gyorsbüfék, gyors nők
• Reményi József Tamás: Bridget Jones naplója
• Ádám Péter: Reszkess, Amerika!
• Kömlődi Ferenc: Tomb Raider
• Varró Attila: Simpatico
• Köves Gábor: Evolúció
• Hungler Tímea: Érzéki csalódás
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Műsor

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A vér és a méz földje

Barkóczi Janka

­In the Land of Blood and Honey – amerikai, 2012. Rendezte és írta: Angelina Jolie. Kép: Dean Semler. Zene: Gabriel Yared. Szereplők: Goran Kostić (Danijel), Zana Marjanović (Ajla), Rade Šerbedžija (Nebojsa), Vanessa Glodjo (Lejla). Gyártó: GK Films. Forgalmazó: Fórum Hungary. Feliratos. 127 perc.

Azoknál a női alkotóknál, akiket a velük született empatikus készség mellett komoly világjobbító indulattal áldott meg az ég, rendre előfordul, hogy az emberi jogok védelmében kifejezetten maszkulin műfajokhoz tévednek. Míg Kathryn Bigelow A bombák földjénnel néhány éve még a véres iraki porban kutatta a háború értelmetlenségét, Angelina Jolie első játékfilmes rendezése most Bosznia múltjának üszkös romjai közt matat. Bár mindkét filmet egyaránt a brutális őszinteség mozgatja, Jolie debütjének ezen túl inkább csak technikai tanulságai vannak. Nála a szép szólamok mellett sajnos főleg az válik világossá, hogy egy tisztességes háborús film elkészítéséhez a jószándékú düh és az ENSZ jelentéseinek beható ismerete közel sem elég, mert e két méltányolandó fegyvertény mellé legalább még egy jó forgatókönyvíró is kell.

A keresztény szerb Rómeó és muszlim bosnyák Júliája szerelmét feldolgozó történet – bár eredeti semmiképp – hatásosan megkapó még lehetne. A bárdolatlan katona és a művelt hölgy vonzalma azonban végig hiteltelen marad, mert a két színész (Goran Kostić és Zana Marjanović) sehogyan sem rezonál egymásra. Az esetlen románc hátteréül szolgáló harcokról ráadásul csak zavarba ejtő, elnagyolt képet kapunk, olyan ütős mondatokkal megfejelve, amelyekből főleg az derül ki, hogy „a politikai helyzet bonyolult” és „ezt a háborút a gyermekeink jövőjéért vívjuk”.

Noha a film körül kétségtelenül sorakoznak az enyhítő körülmények (hazánkban forgatták, az érdekesnek ígérkező női szempontot érvényesíti, Angelinával szemben pedig úgyis elnézőbbek lennénk), az amatőr báj itt mégsem elég az üdvösséghez. A fajsúlyos téma az adottnál jóval letisztultabb koncepciót igényelt volna, hiszen az amúgy is bonyolult kérdés megértésében csak további értetlenséget szül, ha egy sztori például a szrebrenyicai mészárlást a szarajevói ostrom eseményeivel ötletszerűen keveri.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2012/04 55-55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11098